Új tóval védik a Medve-tavat

Az új mesterséges tó kettős célt szolgálna. Egyrészt tározóként működne, szabályozva a Medve-tóba csordogáló két édesvizű patak, az Aranyos és a Körös Toplica hozamát. Az utóbbi évek kiadósabb felhőszakadásai után a két patakból érkező sárlé ugyanis teljesen felkavarta a Szováta kincsének számító Medve-tó sós vizét.

Nem egy alkalommal fordult elő, hogy a strand működtetői a zavaros víz miatt kénytelenek voltak egy héttel elhalasztani a hagyományosan június végi nyitást. Ugyanakkor az új tó turisztikai célokat is szolgálna: egy részében strandot, a másik felében csónakázót hoznának létre, télen pedig jégpályaként működtetnék.   Kihasználva a kedvező hőmérsékletet, a tordai MBS Group Brassóból érkezett munkásai napok óta a leendő tó fenekén dolgoznak.

Mint mondják, nincs leállás, addig kell a terepet egyengetni, amíg az erőgépek ráhajthatnak a megfagyott talajra. A jelentős földmunkát húszezer köbméter agyag elterítése követi. Egyféle agyagból készül a gát, egy másik fajtából bélelik ki a teljes tavat.

A kivitelező tordai anyacég munkatársainak agyaghegyeket kell megmozgatniuk, de szerencsére a környéken több helyen is sikerült megfelelő anyagot találni” – mondta el a Krónikának Péter Ferenc. A megvalósítási tanulmány elkészítése előtt a szakemberek sokat tanakodtak azon, alakítsák-e újra a tavat vagy sem, és ha igen, akkor meg miként. A tó elődje ugyanis sok fejfájást okozott a természetvédőknek, és a gondok a lecsapolása után is megmaradtak.

Félmegoldás volt a lecsapolás

Az 1975-ben létrehozott, Tivoli-tóként is emlegetett tavat hivatalosan azért keresztelték el az ifjúságról, mert a hatóságok a szovátai fiatalsággal építtették meg „közmunkában”. Harmincöt esztendővel ezelőtt az elsődleges szempont az alternatíva biztosítása volt azok számára, akik nem sós vizű tóban akarnak fürödni.

Az évek során az erdő közepén kialakított Ifjúsági-tó és csodálatos környezete mind a helybéliek, mind a turisták egyik kedvenc kirándulóhelyévé vált. Környékén gombamód szaporodtak a hétvégi nyaralók és a 90-es években megjelentek az első kiskocsmák is. Mivel a nagy víztömeg hatalmas nyomást gyakorolt a környék dombjaira, a föld elkezdett repedezni, majd az évszázados tölgyfákkal együtt csúszni. Az elszivárgó víz pedig mosni kezdte a Medve-tó körüli sóhegyeket, veszélybe sodorva az 1875. május 28-án, egy hatalmas felhőszakadás nyomán kialakult tavat.

A Tivoli-tó körüli beruházók bosszúságára, a szakemberek véleménye nyomán, a 90-es évek közepén lecsapolták a vizet. Szekeres Gerő marosvásárhelyi építész és geológus akkor arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, amely az évszázadok során több szovátai sós vizű tavat is fenyegetett. Ha csak Orbán Balázs koráig tekintünk vissza, akkor is látjuk, hogy Szovátán több sóstó eltűnt, majd néhány száz méterrel odébb másik jelent meg. A tervezők egy évtizeddel ezelőtt hozott intézkedése azonban csak félmegoldásnak bizonyult: az Ifjúsági-tó lecsapolásával a kiadós esőzésekkor nem volt minek felfognia az Aranyos és a Körös Toplica lezúduló vizét. A két, egyébként békésen csordogáló patak gyakran sárlevet mosott a Medve-tóba, ellehetetlenítve a fürdőzést.

Nem mosódnak többé a sóhegyek

Az új megoldásnak a Medve-tó húszéves használati jogával rendelkező Fürdővállalat Rt. örülhet a legjobban. A cég jelenlegi vezérigazgatója, Fülöp Nagy János már negyed évszázaddal korábban szorgalmazta a heliotermikus sóstavat megmentő beruházást.

„A 80-as évek közepén az akkori Ifjúsági-tó lecsapolása mellett kardoskodtam, mert az óriási vízmennyiség miatt csúszni kezdett az erdő. Nemcsak a föld, hanem a fák is, gyökerestől. Mivel az Ifjúsági-tó előtt nem létezett természetes akadály, ennek az édesvize mindegyre csak mosta a közeli sóhegyeket. A szovátaiak jól tudják, ennek következtében alakult ki a Medve-tó közelében a Piroska-tó, amit a helyiek egyszerűen csak Boci-tónak neveznek. Ez egy édesvizű tó, amely a sóhegyek között képződött” – elevenítette fel a történteket Fülöp Nagy János.

A legnagyobb helyi turisztikai céget vezető igazgató úgy látja, hogy amennyiben a munkálatot végző vállalat pontosan betartja a marosvásárhelyi Revox szakemberei által készített tervet, többé nem történhet baj. Amennyiben a leendő tó vize valamilyen okból mégis kiszabadulna a mederből, akkor az nem a Medve-tó felé, hanem a János-mezőre folyna.

A turisztikai tárca beruházásán kívül feltétlenül szükség lenne a Tivoli-tó és a Medve-tó között épített 17 zárógátnak a felújítására is, valamint a jelenleg hiányzó gátőrök alkalmazására.

Turisztikai attrakció lenne

Mivel a közkedvelt székelyföldi fürdővárost idényben sokkal több vendég látogatja, mint amennyit a Medve- és a Mogyorosi-tó megbír, indokolt egy harmadik, édesvizű strand kialakítása. „Ha vendég lennék ebben a városban, nem szívesen adnék ki pénzt arra, hogy csupán itt aludhassak, és esetleg egy fürdő- meg egy napozóhelyért tolongjak valamelyik sóstó strandján. Ennek már lejárt az ideje, Szovátának ennél sokkal többet kell kínálnia” – ecsetelte lapunknak Hegyi Mihály alpolgármester.

Az elöljáró jó ötletnek tartja a Tivoli-tó újjáélesztését és egy harmadik strand, illetve csónakázó létrehozását. De Hegyi szerint ennél merészebbet is kell gondolni. Az önkormányzat egy aquaparkot is tervez, amelyet a Rakotyás-patak környékén, egy hathektáros területen alakítanának ki. „Egy tízezer fős város képtelen ezt a költségvetéséből megvalósítani. De nem mondunk le róla, a terveket elkészítettük, és várjuk a potenciális beruházókat” – ismertette a jövendő elképzeléseket az alpolgármester.

A fürdőváros vezetősége addig is abban reménykedik, hogy a tavaly nyújtott 3,1 milliós támogatás mellé a turisztikai minisztérium idén kiutalja a fennmaradt 5,6 millió lejt is. Ugyanis a január végi egyeztetés során Elena Udrea tárcavezető ígéretet tett a pénz folyósítására.