Új szakok a BBTE-n

Gyergyószentmiklóson földméréstan, Kolozsváron múzeológia szak indul – többek között – a következő tanévben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán – tudtuk meg csütörtökön Magyari Tivadar rektorhelyettestől. „Kevés új szakot indítunk idén, mert amit lehetett, korábban már beindítottuk. Több mint 70 magyar szak van, a jövőben inkább arra fogunk koncentrálni, hogy ezeket megerősítsük.

Olyan szakok indulnak, amelyek tavaly nem indulhattak el. A muzeológia például már tavaly tervbe volt véve” – magyarázta Magyari. A rektorhelyettes szerint a legfontosabb új szak a földméréstan. „Ez egy fontos lépés, mert – mint tudjuk – a mérnöki képzés terén a magyar oktatás még mindig elmaradott” – beszélt a magyar felsőoktatás hiányosságairól a rektorhelyettes. Ezzel szemben jó hírnek számít, hogy nem csökken az államilag támogatott helyek száma.

„Szerdán kaptam meg a minisztériumtól az értesítést, amelyben közölték, hogy nem csökken az államilag támogatott helyek száma sem a román, sem a magyar tagozaton. Ebben a pénzügyi helyzetben rosszabb is lehetett volna” – fogalmazta meg félelmeit a rektorhelyettes. Hozzátette, hogy míg a kilencvenes években küzdeni kellett a magyar nyelvű oktatás bővítéséért, jelenleg alig sikerül betölteniük az állam által jóváhagyott 1100–1200 fős keretet.

A sajtótájékoztatón Andrei Marga rektor újságírói kérdésre reagálva kijelentette: a doktorandusok sínylik meg a kutatásra szánt pénzkeret csökkentését. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint késve, megkurtítva, visszatartva érkeznek a pénzösszegek az államtól, s ezeket csak előre meghatározott célra használhatják fel. Jelenleg azok az összegek késnek, amelyeket – bár részben uniós forrásból származnak –, az állam kezel és amelyből épp a doktorandusok ösztöndíjának a kifizetését fedeznék.

„Mivel állami intézmény vagyunk, nem szabad átcsoportosítanunk a pénzt. Annyit tehetünk csupán, hogy ideiglenesen kölcsönveszünk egyik zsebünkből a másikba” – panaszolta Magyari. Hozzátette, az egyetem költségvetésének negyven százalékát önmaga termeli meg. A bevételek az eladott könyvek árából, illetve a botanikus kert szerény jövedelméből, a különböző rendezvények profitjából származnak.

Ehhez adódnak hozzá a pályázati pénzek, illetve a diákok által befizetett tandíjak, ez utóbbi az egyik legjelentősebb bevételi forrása a BBTE-nek. „Mégiscsak állami egyetem vagyunk, és lassan az intézmény felét mi tartjuk el. Belegondolni is rossz, hogy mi történne, ha a logisztika és a fizetések fedezésekor csak az államtól kapott pénzekre hagyatkozhatnánk” – mondta Magyari. Mint kifejtette, az egyetem saját bevételével sem tudnak önállóan gazdálkodni, például idén nem tudnak sem oktatókat, sem kisegítő személyzetet alkalmazni, amire a 80-as évek óta nem volt példa. A BBTE-n 22 diákra jut egy tanerő, s ezzel elmarad a nívós európai egyetemeken megszokott átlagtól.

Andrei Marga arról is beszámolt, hogy májusig Kolozsvárra érkezik Angela Merkel német kancellár, hogy átvegye a felsőfokú oktatási intézmény Doctor Honoris Causa címét.