
A városban maradandót alkotó magyar történelmi személyiség szobrával gazdagodhat Zilah
Fotó: Zilah Polgármesteri Hivatala
1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában felavatták Szikszai Lajos 1848-as forradalmár és szabadságharcos mellszobrát. Az impériumváltásokat követően Dr. Berger János főorvos műve eltűnt máig ismeretlen körülmények között, ám a tervek szerint a város hamarosan ismét szoborral tiszteleg Szilágy vármegye egykori alispánja előtt. Zilah jelenlegi alpolgármesterét, Fazakas Miklóst faggattuk a szoborállítás ötletéről – amely egy román fiatalembertől származik –, a megvalósítási folyamat jelenlegi állásáról.
2021. március 23., 19:512021. március 23., 19:51
2021. április 13., 14:082021. április 13., 14:08
Magyar történelmi személyiségnek állítanának szobrot Zilahon. Az 1825. november 25-én Szilágysámsonban született Szikszai Lajos a Szilágyság és Zilah 19. századvégi politikai, gazdasági és kulturális életének egyik meghatározó alakja volt. Munkássága idején Zilah hatalmas fejlődésen ment keresztül mind a városrendezés, mind a kulturális élet szempontjából.
Kolozsváron és Nagyszebenben tanult jogot. 1848. május 28-án közlegényként bevonult a szegedi 3. honvéd zászlóaljba, majd csakhamar honvéd századosi rangig jutott. Részt vett több fontos csatában is, például a szenttamási, szolnoki és tápióbicskei csatákban, illetve jelen volt Buda ostrománál, a peredi harcokban és Ószőny visszavételénél is.
Később, 1861-ben közhivatalnoki pályára lépett, kezdetben a Diósadi járás alszolgabírójaként. Csak 1862-ben szerezte meg az ügyvédi oklevelet, ám egy üggyel, amellyel a Wesselényi család bízta meg, hamar országos hírnevet szerzett. 1883. december 18-án közfelkiáltással egyhangúlag alispánná választották, majd 1889-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1889-ben és 1895-ben is újra megerősítették alispáni tisztségében.
Szerepe volt a vármegyei kórház, a fogház megépítésében, az első üzem, a téglagyár létrehozásában. Szenvedélyes gyűjtő volt, az 1951-ben megalakult zilahi Történelmi és Művészeti Múzeum alapgyűjteményét az ő hagyatékából kikerülő kő- és bronzeszközök, illetve kerámiatöredékek jelentették.
Fazakas Miklós zilahi RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta, a város nagyon sokat köszönhet Szikszai Lajosnak, így már jó ideje gondolkodtak azon, hogy szobrot állítsanak neki. Az első konkrét lépés 2019-ben történt az ötlet megvalósítása felé, amikor a helyi önkormányzat részvételen alapuló költségvetés-tervezést indított, és a beadott pályázatok közül az egyik Szikszai Lajos mellszobrának felállítását célozta meg.
Az ötletet természetesen a magyar közösség is felkarolta, így a tizenkilenc beérkező javaslat közül ez lett az egyik, amelyet pozitívan bírált el a döntőbizottság (összesen hat javaslatot fogadtak el).
Fazakas Miklós: Zilahon a különböző nemzetiségek tisztelik egymást
Fotó: RMDSZ
„A tavalyi járványügyi helyzet közrejátszott abban, hogy ez a terv még nem valósulhatott meg. Ebben az évben szeretnénk újra elkülöníteni egy összeget, hogy konkrét lépéseket tegyünk a terv, illetve a szobor megvalósítása érdekében” – nyilatkozta a legutóbbi népszámlálás szerint 56 ezer lakost számláló város alpolgármestere, aki a mintegy 15 százalékos magyarságot is képviseli.
Egyelőre nem jelölték ki a szobor helyét sem, bár igen valószínű, hogy a régi alkotás helyén állítják majd fel: 1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában avatták fel Szikszai Lajos szobrát, amely később eltűnt. Másfelől a polgármesteri hivatal parkolója helyén Szikszai nevét viselő park volt, melyben az 1968-ban lerombolt Tuhutum-emlékmű is állt (melynek felállítását anno Szikszai támogatta), és amely szintén szóba jöhet lehetséges helyszínként.
Azt is megtudtuk, hogy a helyi román közösség az utóbbi években pozitívan állt a magyar érdekeltségű ügyekhez, és ez a szoborállítás kapcsán is érvényes. A városban sikerült kihelyezni háromnyelvű helységnévtáblát, hatnyelvű üdvözlőtáblát, Ady-padot állítottak, felújították a Wesselényi-szobrot és a város „legmagyarabb” utcáját, és ezek kapcsán nem tapasztaltak semmilyen negatív viszonyulást.
Szeretnénk, hogy egymás érzéseit tisztelve valósítsuk meg terveinket, ötleteinket. Azt szeretnénk, hogy békés környezetben nevelkedjenek a gyermekeink, békében éljenek a zilahiak, legyenek azok magyarok, románok, németek, romák, legyenek akármilyen származásúak” – mondta Fazakas Miklós.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
szóljon hozzá!