
2013. március 11., 07:402013. március 11., 07:40
A helyi önkormányzat azonban jelentős összegű, 77 millió eurós EU-s támogatást nyert el a város fűtéshálózatának megújítására és egy új erőmű építésére, ezért a polgármester kérésére valószínűleg a régi létesítmény egészen addig még üzemelhet, amíg a másik, modernebb készen nem lesz. Ilie Bolojan azt mondja, az új hőerőmű építésére kiírandó közbeszerzési eljárás, amelyet március 14-én hirdetnek meg, a rendszerváltás óta a legnagyobb tender a városban: 53 millió eurót ér. Az építkezés a szerződés szerint 18 hónapig tart majd. Amennyiben a nagyszabású tendert sikeresen véghezviszik, és nem lesznek óvások, nyárra akár fény is derülhet a nyertes kilétére. A fővezetékek egy részének cseréjére már folyamatban van a közbeszerzési eljárás, a polgármester reményei szerint még ezen a tavaszon be is fejeződhet, az óvások által okozott késedelmet is beleszámítva. Bolojan azt szeretné, ha a munka mihamarabb elkezdődne, ugyanis a munkálatok jellegéből adódóan évi hat hónapnál nem lehet többet dolgozni a vezetékcseréken. Az önkormányzat egyébként beleegyezést kapott arra, hogy a vezetékcseréből esetleg fennmaradó EU-s támogatást ne veszítse el, hanem a fűtéshálózat további korszerűsítésére használhassa fel. Várad 70 kilométernyi fűtésvezetékkel rendelkezik, ebből a most véget érő tenderen keresztül 17 kilométer újul meg, a polgármester reményei szerint pedig 2015-ig legalább 40-50 kilométer vezetéket cserélnének újra. Stratégiai projekt lévén a pénz euróban érkezik, ami ezért fontos, mert így a munkálatokra fordított összeget nem érintik az árfolyamváltozások.
A lakosságot ugyanakkor nyugtalanítja az a tény, hogy bár az új hőerőmű bizonyosan kevésbé szennyez majd, mint a mostani, hiszen szén és kőolaj helyett gázzal működne, félő, hogy emiatt a hőenergia lakossági ára jelentősen megnövekszik. A polgármester szeretné elérni, hogy az új, gázfűtéses hőerőmű egyenesen a Transgaz vezetékre csatlakozzék, aminek köszönhetően az árba nem kerülne be magas szállítási költség, de egyelőre a tárgyalások nem jártak sikerrel. Bolojan ugyanakkor úgy tudja, az ország más városainak sikerült közvetlenül csatlakozni a nemzetközi vezetékre, így szerinte Váradnak is esélye lehet erre. Váradon jelenleg 235,5 lej a távfűtés gigakalóriánkénti lakossági ára.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.