Tusványos: Kárpát-medencei magyar gazdasági térség kialakítását szorgalmazták

Az előadók egyebek között arra próbáltak választ adni, hogy milyen arányban kell meghatároznia a nemzetgazdaságok helyzetét az Európai Uniónak, az integrációs folyamat béklyót jelent-e, avagy kitörési lehetőséget a válságból. Górcső alá vették az állam szerepét a gazdaságok irányításában. Ezzel kapcsolatosan Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában megállapította: elmúlt az az álom, miszerint az államnak ki kell vonulnia a gazdaságpolitikából. Megjegyezte: azok az országok voltak sikeresek, amelyekben az állam tudta, hogy mi a szerepe. Bizonyos jól megszabott határok között az államnak be kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba – fejtette ki az előadó.

Ezzel összefüggésben említette a foglalkoztatottságot, ami szerinte az emberi méltóság kérdése. Hozzáfűzte: nem lehet növelni a foglalkoztatottságot a kis- és középvállalkozásokat támogató hatékony gazdaságpolitika nélkül. Az államtitkár fontosnak nevezte a gazdasági integráció olyan formáit is, mint amilyen szerinte a „közép-európai közös piac” kiépítése lenne.

Mendelényi Dániel, a Siemens Zrt. informatikai megoldások és szolgáltatások területének vezetője kifejtette: az államoknak kell meghatározniuk, hogy milyen gazdasági pályára kívánnak állni, és ehhez kell hozzárendelniük a legcélravezetőbb állami struktúrákat. A külföldi tőke beáramlását, a külföldi befektetések növelését fontosnak nevezte, azonban figyelmeztetett, hogy ennek nem szabad a kiszolgáltatottság fokozódásához vezetnie. Az exportfejlesztést jelölte meg követendő útnak, hangsúlyozva, hogy a kivitelt az államnak tudatosan, jól kidolgozott terv szerint kell támogatnia. Az előadó Kárpát-medencei magyar gazdasági térség kialakítását szorgalmazta, emlékeztetve, hogy az Európai Unió szorgalmazza a határ menti együttműködést, ennek keretében pedig a magyar tulajdonban lévő vállalkozások is együttműködhetnek.

Az Európai Unióból azt kell maximálisan kihasználni, ami valóban hasznos a nemzetgazdaság számára – hangsúlyozta Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója. Emlékeztetett: korábban a gazdaságpolitika hatékonyságát csökkentette a koalíciós partnerek közötti állandó nézeteltérés, a vita arról, hogy „liberális vagy másfajta gazdaságpolitikát kell-e folytatni”.

Az EU kínálta lehetőségek kihasználására hívta fel a figyelmet Juhász Jácint, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékán-helyettese is. A román gazdaság lejtmenetének okát abban látta az egyetemi oktató, hogy a gazdaság bevételi oldala liberális beállítottságú, a kiadási oldalon viszont túlsúlyban vannak a szociális és bérjellegű kiadások. Hangsúlyozta: a vállalkozásokat nem ingyenpénzek osztogatásával, hanem hitelbiztosítással és kamattámogatással kellene segíteni.

Az utóbbi évek vállalkozóként átélt tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával László János, egy székelyudvarhelyi cégcsoport elnöke. Elmondta, a székelyföldi térségben a külföldi, köztük a magyarországi befektetők megjelenése nyomán a képzett munkaerő a helyi vállalkozóktól az újonnan érkezett vállalkozásokhoz szivárgott át.

László János szólt a székelyföldi infrastruktúra hiányáról, szerinte ez visszahúzza a gazdaság fejlődését. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a vállalkozók klaszterbe tömörüljenek. Úgy vélekedett, hogy elsősorban a Kárpát-medencei magyar-magyar gazdasági kapcsolatokat kell fejleszteni.