A lippai vashíd még a felújítás előtt
Fotó: turismlipova.ro
Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja: az Arad megyei kisváros központja és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között. Az önkormányzat turistacsalogatónak szánja a 19. századi Maros-hidat.
2024. szeptember 26., 16:242024. szeptember 26., 16:24
2024. szeptember 27., 13:562024. szeptember 27., 13:56
A millennium évében, 1896-ban épült a 144 méter hosszú vashíd, amely a település első állandó közúti hídja volt a Maroson (korábban pontonhíd szolgált az átkelésre). A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely egyik fél érdekeinek sem felelt meg.
A vashíd és a radnai templom egy korabeli magyar keltezésű képeslapon
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
A város önkormányzata öt évvel ezelőtt pályázott vissza nem térítendő támogatásra a híd felső szerkezetének restaurálására, de a munkálatok megkezdésekor kiderült, hogy a pillérek is sürgős felújításra szorulnak.
Öt évvel ezelőtt lehetett legutóbb gyalog átkelni rajta
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Új műszaki tervet kellett készíteni, ami a tartószerkezetek kijavítását is tartalmazta, és a megnövekedett költségekhez is forrásokat kellett szerezni, így a 13 millió lejes összköltségvetésű munkálat csak tavaly kezdődött el. Az egyéves határidőt nem sikerült tartani – ismerte el az Agerpres hírügynökségnek Florin Pera lippai polgármester.
Ilyen lesz a városháza által közreadott látványterv szerint
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Addig is a híd egyik oldalát már használhatják a gyalogosok. Miután befejezik a munkálatokat, és használatba adják, gépjárművel továbbra sem lesz szabad ráhajtani: kizárólag gyalogosok kelhetnek majd át rajta, és a város elsősorban az idegenforgalmi vonzerejét szeretné kihasználni az ipartörténeti műemléknek.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
A létesítmény közvetlen összeköttetést teremt a javarészt a Maros déli partján elterülő városközpont és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között, amely a Bánság és a Dél-Alföld legnagyobb búcsújáróhelye, római katolikus kegytemplomához évente 16 zarándoklatot szerveznek, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén akár 30 ezren is megfordulnak Radnán és környékén.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert épület. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en is tömörültek. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.
A „török bazár” Lippa belvárosában, a török hódoltság idejéről fennmaradt épület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak, születésének 200. évfordulóján.
Degré Alajos emléktáblájának avatása 2019-ben. Középen a kezdeményező Czernák Ferenc
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!