
Idén újjáépülhet kettő abból a három kisebb családi házból, amelyet az 1993-ban történt etnikai konfliktus során a hadrévi románok a cigányokra gyújtottak. Maros megye kormánybiztosa, Corneliu Grosu úgy véli: éppen itt az ideje betartani a strasbourgi emberjogi bíróság 2005. július 12-én hozott jogerős ítéletét. Az építkezési tervek már rég elkészültek, és az Országos Lakásügynökség is évekkel ezelőtt elkülönítette a házak felhúzásához szükséges alapot.
2013. április 23., 13:322013. április 23., 13:32
2013. április 23., 14:522013. április 23., 14:52
Romániára komoly nyomás nehezedik a szinte húsz éve megoldatlan etnikai ügy miatt. A prefektus nem kívánta kommentálni, hogy elődei, illetve a mindenkori kormányok miért nem vették komolyan a nemzetközi testület döntését, ő azonban megígérte, hogy még az idén „nagyjából\" életbe ülteti azt. A Strasbourgban született ítélet szerint a hatóságok kötelesek újjáépíteni a három lakóházat, egy orvosi rendelőt és egy kisebb ipari csarnokot, ahol a hadrévi romák járdalapokat gyártanának.
Felemás ítélet, felemás megoldások
Míg a házak közül kettőnek valószínűleg még a nyár elején nekilátnak, a harmadik újjáépítését bizonyos feltételekhez köti a prefektus. Kiderült, hogy az ingatlan tulajdonosa többnyire Írországban tartózkodik, és inkább az építkezésre szánt pénzhez szeretne hozzájutni, mintsem visszaköltözni a Maros megyei faluba. Grosu úgy véli, hogy pénzt semmi esetre, házat pedig esetleg kaphat az érintett fél, de csak abban az esetben, ha hazatelepedik Hadrévre. „Sajnálom, de az ítélet házépítésről szól\" – jegyezte meg a kormánybiztos. A prefektus a műhely felépítését és felszerelését is ellenzi, mondván, hogy a hadrévi romák amúgy sem vehetnék fel a járdapiskóták gyártásában a versenyt a környékbeli piacot uraló, nagyenyedi Valpet céggel. Kérdésünkre, miért csak a házépítés vonatkozásában ragaszkodik az ítélet pontos végrehajtásához, Corneliu Grosu azzal érvelt, hogy jobb és pénzesebb munkát is el tud képzelni a cigány közösség számára a járdalapok készítésénél. „Kigondolunk valamit. Olyan járdalapokat, mint a Valpet, úgysem tudnak gyártani, a lókereskedést nem bátorítjuk, de kitalálunk valami egyéb, jellegzetes munkát számunkra\" – válaszolta. Hadréven a cigányok egy része lovak adásvételéből él. A gazdagabbak Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban vagy éppenséggel Svájcban dolgoznak.
Enache: Románia számára mellékes az ítélet betartása
A hadrévi romák botránya 1993 őszén robbant ki, amikor a helyi románság megelégelte a cigányok garázdálkodását, és jó pár családra rágyújtotta a házat. Az összetűzésekben négy ember meghalt, tizennégy épület leégett, és további három megrongálódott. A hazai bíróság mindössze 1997-ben, a Pro Europa Liga és más emberjogvédelmi szervezetek nyomására volt hajlandó napirendre tűzni a hadrévi romák ügyét. Az ítéletek nyomán az érintettek a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak, és pert nyertek. Nyolc évvel ezelőtt, 2005-ben a román kormány vállalta, felépít három lakóházat, és egy magáncég rendelkezésére bocsát egy műhelycsarnokot, amely munkalehetőséget biztosított volna a romáknak. Mivel Bukarest nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni az ítéletet, 2008-ban a Pro Europa egykori aktivistája, az időközben az RMDSZ által az Országos Diszkriminációellenes Tanácsba (CNCD) delegált Haller István éhségsztrájkba kezdett. Akkor mind a nagyobbik, mind a kisebbik kormánypárt, a PNL, illetve az RMDSZ az emberjogi bíróság döntésének betartásáról biztosította Hallert. Borbély László, a szövetség alelnöke a tiltakozó akció azonnali abbahagyására szólította fel az emberjogvédelmi aktivistát, mondván, hogy nem éhségsztrájkkal, hanem politikai érvekkel kell harcolni. Mivel ennek ellenére sem történt jóformán semmi, a strasbourgi bíróság ismételten a roma személyek elleni erőszakra, valamint diszkriminációra hívta fel a román kormány figyelmét.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy véli: Románia hagyományt teremtett az időhúzásból és a nemzetközi ítéletek be nem tartásából. „Az, hogy még mindig nem kezdték el annak a bizonyos három családi háznak az építését, és most is a kibúvókat keresik, egyértelműen arra utal, hogy ennek a kormánynak is teljesen mellékes a bírósági döntések, illetve kisebbségi jogok tiszteletben tartása\" – vélekedett a PEL vezetője.
Andor: korrigálni kell a romastratégiát
Romániának gyorsítania kell az uniós támogatások célba jutását ahhoz, hogy a romák társadalmi beilleszkedését segítő erőfeszítései eredményesebbek legyenek – jelentette ki tegnap Bukarestben Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási kérdésekben illetékes tagja. A romaintegráció témájában rendezett konferencia megnyitóján hangsúlyozta: Európában tízből kilenc cigány az adott ország szegénységi küszöbe alatt él, minden harmadik munkanélküli. „A szegénységből való kitöréshez a legfontosabb munkahelyhez segíteni a romákat” – mutatott rá a biztos az ENSZ romániai képviselete és az Együtt Közösségfejlesztő Ügynökség által szervezett tanácskozáson. Andor László elmondta továbbá: a romániai romastratégia szétforgácsolt, nem egyértelműek a hatáskörök, ezért arra kéri a bukaresti kormányt, hogy fordítson nagyobb figyelmet a források hatékonyabb felhasználására. Arra a felvetésére, hogy helyénvaló-e hazatoloncolni az uniós állampolgárként nyugati országokban megélhetést kereső romániai cigányokat, Andor László azt mondta, elsősorban az adott ország felelőssége, hogy állampolgárainak jobb munkalehetőséget és tanulási feltételeket biztosítson, de az uniós állampolgárok jogait más országokban is tiszteletben kell tartani, mert az Unióban mindenkit megillet a mozgásszabadság. Hozzátette, hogy a romák helyzete ma a legnagyobb szociális kihívás Európában, és beilleszkedésük esetleges csődje nemcsak az adott térség problémája, hanem az egész európai társadalom kohézióját veszélyezteti. Andor László szerint ezért fontos, hogy 2011-ben, a magyar elnökség idején az Európai Unió keretstratégiát fogadott el a romák társadalmi beilleszkedésének segítéséről, és elengedhetetlennek nevezte, hogy minden tagállam dolgozza ki és érvényesítse saját nemzeti romastratégiáját. A tanácskozáson elhangzott, hogy az Európai Unió több mint tízmillió roma polgára közül egymillióra tehető a román állampolgárságú romák száma.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
szóljon hozzá!