2012. november 07., 08:072012. november 07., 08:07
A civil szervezet nyílt levélben fordult Victor Ponta miniszterelnökhöz, Rovana Plumb környezetvédelmi miniszterhez és a parlamenti frakcióvezetőkhöz, melyben rámutatnak: az új erdőtörvény olyan elemeket tartalmaz, melyek kizárólag a gazdasági tényezőkre alapozva, az erdőgazdálkodás környezetvédelmi és szociális vetületét figyelmen kívül hagyva lehetővé teszik a kitermelhető famennyiség megháromszorozódását.
A levélben emlékeztetnek, a kormány és a Tudományos Akadémia az elmúlt hónapokban nyilvánosan állást foglalt egy olyan erdőtörvény megalkotása mellett, amely szavatolja a hoszszú távon fenntartható erdőgazdálkodást, a WWF pedig ígéretet kapott, hogy a tervezet vitáján a módosító javaslataikat fenntartja a környezetvédelmi miniszter. A civil szervezet szakértői időközben ki is dolgozták a javaslatcsomagot, a parlamentben azonban nehézségekbe ütköztek: nem jutottak hozzá az információkhoz, és a szakbizottságok munkája sem volt átlátható. Benyújtottak egy sor megjegyzést és javaslatot tartalmazó listát a bizottságokhoz, de ezek egyike sincs benne a képviselőház plénumába küldött végső jelentésben.
Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari bizottságának alelnöke a Krónikának elmondta, ebben a parlamenti ciklusban már nem kerül a plénum elé a tervezet. Borbély László volt környezetvédelmi miniszter megkeresésünkre hozzátette, a tervezet már egyszer visszakerült a bizottságokhoz, mert az RMDSZ nem értett egyet azzal, hogy ebben a formában végső szavazásra bocsássák. Borbély szerint igazuk van azoknak, akik szerint nemcsak a jogokat és a gazdasági szempontokat, hanem a környezetvédelmi meglátásokat is érvényesíteni kell.
„A szaktárca élén, két év alatt a húszéves mentalitáson próbáltam változtatni, amely szerint az állami erdészet elsősorban gazdasági tevékenységként gazdálkodik az erdőkkel. Az ebből a szempontból értéktelen fákat kivágják, és szerintük értékeseket ültetnek helyükbe, azonban nem veszik figyelembe, hogy a kivágott felnőtt fák környezetvédelmi szempontból mennyire megfizethetetlenek voltak” – fejtette ki Borbély László.
Amint arról beszámoltunk, a Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet egy csapata műholdas felvételek összehasonlításával felfedezte, hogy a Görgényi-havasokban a 2003 és 2006 közötti időszakban 650 hektár erdőt irtottak ki. A Maros megyei Mezőpaniton ugyanakkor nemrég polgári engedetlenséggel sikerült ideiglenesen leállítani az állami tulajdonban levő erdő letarolását. Korábban Csibi Magor, a WWF romániai szervezetének vezetője lapunknak kifejtette, az ország erdői papíron egyre nőnek, a valóságban viszont a helyzet egészen más.
„A hivatalos adatok szerint jelenleg 2 százalékkal több erdőnk van, mint 20 évvel ezelőtt, holott szabad szemmel is látható, hogy ez nem így van. Románia 7 százalékkal az európai átlag alatt áll az erdővel borított területek tekintetében” – figyelmeztetett Csibi Magor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok