
Eddig a 3 ezrelékes fertőzöttségi arányt meghaladó településeken volt kötelező a maszk
Fotó: Beliczay László
A kötelező maszkviselés jogszabály útján történő elrendelése nem alkotmányellenes – hangsúlyozta a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró. Az orrot és szájat eltakaró maszk szabadtéri viselése kötelezettségének jogszerűségét megerősítette Mircea Abrudean prefektus is. A lapunk által megszólaltatott tüdőgyógyász szintén rávilágított, hogy a maszkviselés nem károsítja az egészséget.
2020. november 06., 20:012020. november 06., 20:01
2020. november 06., 20:022020. november 06., 20:02
Nem ütközik törvénybe, nem sérti az alkotmányt, ha a hatóságok elrendelik a kötelező maszkviselést – erősítették meg a Krónika által megszólaltatott szakemberek. Lapunk annak apropóján járta körbe a témát, hogy ebben az időszakban rengeteg bírálat éri a kültéri maszkviselés kötelezővé tételét.
Főleg a közösségi oldalakon sokan olyan véleményt fogalmaznak meg, miszerint
sőt egyesek egyenesen arra buzdítják a lakosságot, hogy ne hordjon védőmaszkot a szabadban, és egy esetleges rendőrségi büntetést majd mindenki támadjon meg a bíróságon. Mások egyszerűen azt állítják, hogy a maszk amúgy sem véd a koronavírus ellen.
A maszk viselésének kötelezettsége az emberi szabadság korlátozásának minősül, ám a nemzetközi normák és Románia alkotmánya is kimondja, hogy
– szögezte le megkeresésünkre Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság egykori tagja.
Hozzátette, a közegészségügyi helyzet tételesen is szerepel indokként az emberi szabadság korlátozására. Románia alaptörvényének 53-as cikkelye világosan kimondja, hogy bizonyos esetekben meghatározott időre törvénnyel lehet korlátozni a jogokat, ugyanakkor azt is pontosítja, hogy a közegészségügyi helyzet ezek közé tartozik.
– hangsúlyozta Puskás. Arra is kitért, a járványhelyzet kezelése nemcsak Romániában, hanem világszerte „elcsúszott”, a járvány kitörése óta sok, egymásnak ellentmondó intézkedést foganatosítottak, a politikum pedig igyekezett a maga javára fordítani a járvány miatt kialakult állapotokat.
Mircea Abrudean Kolozs megyei prefektus szintén megerősítette lapunknak, hogy
Mint mondta, az orrot és szájat eltakaró védőmaszk szabadtéri viseletét a fennálló járványhelyzetre való tekintettel a 2020/856-os számú kormányrendelet és más jogszabályok alapján rendelték el a megyei vészhelyzeti bizottságok. A prefektus kifejtette, a román kormány az említett határozattal hosszabbította meg a vészhelyzetet, és ebben tette lehetővé a kültéri maszkviselés kötelezővé tételét. A kormány területi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a maszkviselési határozat ellen tett jogi lépéseket a bíróságok elutasították.
Fotó: Beliczay László
Szubjektív érzés, hogy a maszk viselése miatt nem kapunk elegendő levegőt, ennek semmilyen objektív oka nincs – magyarázta lapunknak Ráduly Enikő tüdőgyógyász. Hozzátette, a maszk úgy működik, mint egy szűrő, a cseppfertőzés a kórokozók átvitelének egyik lehetséges módja, a koronavírus is cseppfertőzéssel terjed, ez ellen nyújt védelmet a maszk. Az orr- és szájvédő ráadásul két irányba működik, tehát megakadályozza, hogy a viselője másoknak továbbítsa a fertőzést, és a viselőjét védi az őt támadó fertőzéstől.
– mutatott rá a szakorvos.
Mint mondta, szubjektív érzés, amikor valaki úgy érzi, nem kap elegendő levegőt, ha viseli a maszkot. „Az orvosok, az egészségügyi személyzet naponta több órán keresztül használja a maszkot.
Viseljük az utcán, ha kötelező, de a munkahelyünkön mindig, akkor is, ha csak egymás között vagyunk. Amikor bemegyünk a betegek közé, az egyszerű egészségügyi maszkra még felteszünk egy HEPA-szűrős arcmaszkot” – részletezte Ráduly Enikő. Kifejtette,
András-Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató folyamatosan az óvintézkedések betartására, a maszk viselésére kéri a lakosságot, hogy ne jussunk el a kórházak telítődéséig. Lapunknak kifejtette, a szabályokat akkor is be kell tartani, ha nem értünk egyet valamelyik intézkedéssel. Másrészt az egészséghez való jogot is az alkotmány szavatolja, e téren nemcsak jogaink, hanem kötelezettségeink is vannak azzal, hogy nem sértjük embertársaink jogait.
Fotó: Haáz Vince
A korlátozásokról szóló intézkedéseket szakemberek készítik elő, a döntést a megyei készenléti bizottságok hozzák meg – mondta el lapunk kérdésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A háromszéki megyeszékhelyen harmadik hete van 3 ezrelék felett a 14 napra számolt fertőzési mutató, így köztereken kötelező a maszkviselés, és az oktatás online zajlik. A városvezető rámutatott, a megyei készenléti bizottság munkájában nem vesz részt hivatalosan, csak az informális beszélgetéseken, egyeztetéseken. „Egyértelműen látszik, hogy az erdélyi megyékben sokkal több tesztet végeznek, mint a Kárpátokon túl, így hamarabb átlépik a 3 ezrelékes küszöböt. Nekünk azonban az az érdekünk, hogy sokat teszteljünk, legyenek információink a fertőzöttek számáról. Hiszen ha időben meghozzuk az óvintézkedéseket, akkor időben megfékezzük a járvány terjedését”– részletezte Antal Árpád. Hozzátette,
Hangsúlyozta, tudja, hogy sokan negatívan viszonyulnak ezekhez a döntésekhez, ám a politikusok, jelen esetben a prefektusok ezt a szakemberek javaslatai alapján hozzák meg, ugyanakkor miniszteri rendeletek rögzítik, hogy a megyei készenléti bizottságok milyen esetben milyen döntéseket kötelesek meghozni.
Jelenleg egyébként azokon a településeken kötelező a védőmaszk a szabadban (köztereken, utcákon) is, ahol a fertőzöttek száma meghaladja a 3 ezreléket. Az országos vészhelyzeti bizottság ugyanakkor arra tett javaslatot, hogy ezt az értéket szállítsák le, és valamennyi helységben tegyék kötelezővé a védőmaszk kültéri viselését, ahol ezer lakosra 1,5 fertőzött jut.
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
1 hozzászólás