Törvénnyel az egészségért

A nutricionista szakorvos szerint a gyermekek egészséges táplálkozása elsősorban a szülőkön múlik, a diákok pedig egyöntetűen leszögezik, ha az iskola büféjében nem juthatnak hozzá kedvenc ételükhöz, akkor a jogszabály hatályba lépését követően a közeli boltokban fogják ezeket megvásárolni.

Hogy mi minősül egészségkárosító élelmiszernek, egyelőre nem tudni, a kitiltandó ennivalók listáját ugyanis csak ezután állítja össze a minisztérium által megbízott, táplálkozástudományi szakemberekből álló csapat. Azt azonban a szenátus által már korábban elfogadott jogszabály leszögezi, hogy kerülendőek a különböző zsiradékokkal, cukorral, sóval, illetve édesítő szerekkel dúsított, valamint az adalékanyagokat tartalmazó készítmények. Sokak szerint azonban egyszerűbb volna arról a néhány termékről készíteni egy listát, ami nem tartalmazza ezeket, mivel ez a lajstrom jóval rövidebb lenne.

„Nem értem, hogy gondolja ezt a kormány – jelenti ki a Krónikának töprengve a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont büféjének tulajdonosa, Török Olga. – Egyetértek azzal, hogy a gyermekeknek egészséges élelmiszereket kell árusítani, de hát honnan vásároljak ilyesmit, amikor szinte mindent telenyomnak vegyszerrel? Épp a kormány, illetve az egészségügyi minisztérium volt az, amely megengedte annak idején, hogy gátlástalanul használják a sok adalékanyagot, úgyhogy szerintem a megoldásnak is tőlük kellene érkeznie. Korlátozzák ezek használati jogát, hogy lehessen kapni egészséges élelmiszereket.”

Ha a polcokon tartósítószer- és adalékanyag-mentes élelmiszer után kutatunk az olyan, mint ha egy szénakazalban próbálnánk egy tűt megkeresni. A chipsekről és az üdítőitalokról mindenki tudja, hogy ezek műételek, illetve műitalok. Viszont a címkéket tanulmányozva kiderül, hogy a műanyag tasakba csomagolt kifliben állományjavító van, az apró, ropogósra sütött perecekben is vannak adalékanyagok, tartósítószerek. „Talán ha kihagynám a hot dogból a ketchupot és a mustárt, és ezek helyett salátát és zöldségeket tennék – próbál egészséges ételt megtervezni a felhozatalából Török Olga. – De hát, a virsliben már eleve benne van a tartósítószer, adalékanyag, sőt a kifliben is.” Hosszas nézelődés és címkeböngészés után egyetlen olyan ételféleséget találunk a büfé polcain, egy bizonyos fajta mézespogácsát, amelyben – legalábbis a címke adatai szerint – nincs károsnak tartott adalékanyag. n

Folytatás az 1. oldalról n Török Olga büfétulajdonos elmeséli közben, hogy évekig működtetett egy palacsintasütödét, ahol tényleg nem használt semmi mást, mint lisztet, élesztőt és sót, illetve krumplit, túrót vagy káposztát tölteléknek. Ám hozzáteszi, más termékéért nem tenné tűzbe a kezét, ugyanis „mindenki csak a pénz után fut, és nem spórolja ki a dúsítókat, ha így jobban el tudja adni a termékeit”.

Költséges és népszerűtlen

Ugyanakkor azt is elmondja, gondolt már arra, hogy a különböző üdítőitalok helyett frissen préselt gyümölcslevet forgalmazzon – főleg, hogy az egészséges termékek forgalmazására az iskola vezetősége is nyomatékosan felkérte –, de kiderült, hogy 3–3,5 lejt kellene elkérnie két deciért, hogy megérje, ez viszont szerinte túl borsos ár lenne a gyerekeknek, akik ennek a harmadáért is kapnak már hűsítőt. Mindemellett ez jelentős befektetéssel is járna, hiszen a gyümölcsprés mellett plusz hűtőszekrényt is be kell szereznie, mivel tilos a gyümölcsöt a húsos vagy a tejes jégszekrényben tárolni. Ugyanígy – teszi hozzá – igen költséges lenne fenntartani a vállalkozást az új jogszabály hatálybalépését követően, hiszen a természetes alapanyagokból készült ételek jóval drágábbak a jelenleg árusítottaknál, ha pedig a termékeket drágán árulnák, valószínűleg a diákok egy része már nem náluk vásárolná meg napi tízóraiját.

Török Olga elmondja, a diákok vásárlási szokásai nem egyformák: akad olyan, aki szinte minden szünetben vesz valamit, de olyan is, aki még soha nem vásárolt nála. Mint hangsúlyozza, ő mindig csomagolt tízórait és gyümölcsöt a lányainak, így nem kellett vásárolniuk élelmiszert, viszont nem minden szülőnek van ideje reggel a kenyérkenegetésre, így sokan inkább pénzt adnak a gyereknek. „Nagyon sok függ a neveléstől – magyarázza tovább. – A mai diákok jó része azonban, úgy tűnik, nem fektet hangsúlyt arra, hogy egészséges ételeket fogyasszon, sőt többnyire nem is érdekli őket ez a kérdés.” Kijelentését valamelyest alátámasztja az általunk megkérdezett diák álláspontja is. „Nem értek egyet azzal, hogy kitiltsák az iskolákból a chipset meg a hamburgert – szögezi le M. Tamás nyolcadikos diák. – Legyen felőlem tartósítószer-mentes élelmiszer is, de ezeket is hagyják meg, mert szerintem csak ezekkel lehet jóllakni.”

A környékbeli boltok lendülnek fel

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium folyosóin sem örvendenek az új törvénynek. Véleményük szerint a rendelkezés életbelépése csak azt eredményezné, hogy az iskolával átellenben található boltban vásárolnák meg a büféből kitiltott termékeket. A péksütemények, joghurt, szendvics mellett kekszeket, csokoládét, chipset egyaránt lehet vásárolni az iskolabüfében, de kapható rozskifli és bioalmalé is, amit Hella Ildikó, a büfétulajdonos tapasztalatai szerint szintén gyakran vásárolnak a diákok.

„A péksüteményeket, kiflit, darázsfészket, töltött tekercseket vásárolják leginkább, és mellé egy-egy édes üdítőitalt vagy ásványvizet. A házicsoki szintén a kedvencek közé tartozik. A chipsek, édes snacksek inkább akkor kerülnek sorra, ha már elfogyott a kifli” – sorolja tapasztalatait az iskolabüfé tulajdonosa, aki a híradóban hallott az új törvényről, és tudomása szerint a jogszabály csak a gyorsétkezdés élelmiszerek kitiltására vonatkozik, ilyeneket pedig amúgy sem árusít. A büfében körbenézve megállapítja, valószínűleg a natúr almalé, a rozskifli, talán a többi pékáru és a joghurt, ásványvíz maradhat a kínálatában, holott éppen azért igyekszik sokféle árut beszerezni, hogy minden ízlésnek megfeleljen. „Hozunk tízórait, de mindennap megvásároljuk a kólát a töltött kifli vagy a darázsfészek mellé – válaszolja kérdésünkre B. Előd 11. osztályos diák. – Nem lesz jó, ha kitiltják ezeket a termékeket. Más hangulata van annak, amikor leülhetünk a büfében együtt enni, inni, beszélgetni. Ha az ásványvíz mellett kell majd üldögélnünk, nem hiszem, hogy népszerű lesz a büfé.” A szintén 11. osztályos N. D. Zsolt főleg kávét és rozskiflit szokott a büféből vásárolni. Hozzáfűzi, majd az iskolával szembeni boltba fognak átszaladni a cukros üdítőkért és egyéb kitiltott élelmiszerekért. „A szemben lévő boltnak majd megnő a forgalma, számukra előnyös lesz az új törvény, a büfé meg ki fog ürülni, ez lesz az eredmény” – foglalja össze a vélt következtetéseket.

„Az iskolán belül így majd vigyázunk a diákok egészségére, de mi lesz az iskolán kívül” – teszi fel a kérdést Hella Ildikó, hozzátéve, ha a cél az egészség megőrzése, akkor teljesen ki kellene vonni a forgalomból az egészségre káros élelmiszereket, a leszoktatáshoz nem elég az iskolából kitiltani ezeket.

A szülő feladata a nevelés

Szőcs Ottó nutricionista orvos üdvözlendőnek tartja az alapgondolatot, ám ő is úgy látja, a probléma nem oldódik meg. Az egészségtelen élelmiszerre rászokott diákokat csupán egy törvénynyel nem lehet leszoktatni. „A szülőnek kellene az egészséges életmódra nevelniük a gyereket, de nem ezt segíti elő például az, hogy tízóraipénzt adnak, hiszen abból nem az egészséges élelmiszert fogja megvásárolni” – magyarázza az orvos. Hozzáteszi: a cukros üdítőitalok, a népszerű édes, zsíros és túl fűszeres ételek, valamint a fehérlisztből készült élelmiszerek tápláléktartalma nem kiegyensúlyozott, hiszen olyan anyagokat tartalmaznak, amelyekből amúgy is túl sokat fogyasztunk, ugyanakkor nem tartalmaznak elégséges rostot. „Egy teljes étkezést képezne például a kifli, joghurt és gyümölcs, de szerintem leginkább a gyümölcsnek kellene bekerülnie a büfék kínálatába” – javasolja Szőcs Ottó.

Babos Krisztina, Székely Zita