2012. november 23., 11:122012. november 23., 11:12
Erről Toró T. Tibor az M1 Ma reggel című műsorában beszélt pénteken azzal összefüggésben, hogy szombaton Székelyföld területi autonómiájáért rendeznek tüntetést. Toró T. Tibor november 15-én jelentette be a Sepsiszentgyörgyön tartandó demonstrációt. A megmozdulást Sánta Imre református lelkész, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje kezdeményezte, aki a nyár folyamán csaknem két hónapon keresztül minden nap demonstrált a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen.
Az EMNP elnöke kifejtette: Székelyföld jelenleg ki van szolgáltatva a bukaresti politikai széljárásnak, és azért kell utcára menni, mert „kamarillapolitika-egyezségekkel” nem lehet elérni, - és az elmúlt 22 évben nem is lehetett -, hogy törvény garantálja az autonómia intézményrendszerét.
A politikus szerint ilyen figyelmeztető megmozdulások sorozata lehet az, amely ráveszi a román politikusokat, hogy végre komolyan foglalkozzanak a kérdéssel.
Nagyon hisszük, hogy az autonómia a megoldás - mondta Toró T. Tibor, hozzátéve: ez nem pártpolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés. Jelezte: Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője is részt vesz a szombati rendezvényen, és az RMDSZ részéről Tamás Sándor megyei elnök, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is kedvezően reagált a megkeresésre. Megjegyezte: azt szeretnék, ha hangjukat Bukarestben és Brüsszelben egyaránt meghallanák.
Az EMNP elnöke azt mondta, hozzájuk legközelebb a dél-tiroli autonómiamodell áll. A területi autonómia lényege, hogy a befizetett adó jelentős részével a helyi döntéshozók gazdálkodnak - jegyezte meg.
Toró a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a közelgő parlamenti választásokról azt mondta: a néppárt körülbelül 100 ezer új magyar szavazót hozott tavasszal az önkormányzati választásokon az urnákhoz, és úgy gondolja ez nem lesz másként ősszel sem. Jelezte: szeretnék azokat mozgósítani, akik mindenképpen változást akarnak.
Rámutatott: az EMNP és a Magyar Polgári Párt helyi szinten komolyan együttműködik, egyesíti erőit, és szerinte az alternatív küszöbnek köszönhetően van esély arra, hogy az RMDSZ mellett az EMNP második pártként bejusson a román parlamentbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok