2009. szeptember 14., 09:362009. szeptember 14., 09:36
A romániai magyar fiatalok toleránsabbak a többségi nemzet iránt, mint a román ifjak a magyarok iránt – derül ki egy szociológiai tanulmányból, amelyet a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) készített. A román kormánynak alárendelt intézmény Romániai magyar ifjúság 2008 című, az elmúlt szeptemberben készített vizsgálata a Székelyföld, Közép-Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéjében élő, 18–35 éves magyar terjedt ki. A Romániai fiatalok és magyar fiatalok címmel az intézet által pénteken rendezett konferencián bemutatott kutatás következtetései szerint a román fiatalok 43 százaléka nem értene egyet azzal, hogy családjukban magyarok is legyenek, míg a magyar fiataloknak csak 18 százaléka utasítja el, hogy családjuknak román tagja is legyen.
A magyar fiatalok 38,2 százaléka szerint a románok és magyarok közötti kapcsolatra Romániában az együttműködés jellemző a leginkább. A megkérdezett magyar fiatalok 27,2 százaléka szerint a kölcsönös közöny, 32,4 százalék szerint pedig konfliktusok jellemzik a román–magyar etnikumközi viszonyt.
A románok és magyarok közti viszonyt taglaló kérdésre adott válaszokat az erdélyi fiatalok csoportjának egészén vizsgálva a következő eredmények születtek: 51,5 százalék – együttműködés, 23,9 százalék – kölcsönös közöny, 12,5 százalék – konfliktus. A romániai válaszadók szerint a viszonyt 31,8 százalékarányban az együttműködés, 31 százalék szerint a kölcsönös közöny, a megkérdezettek 23 százaléka szerint pedig konfliktus jellemzi leginkább.
| A Romániai magyar ifjúság 2008 című, az elmúlt szeptemberben készített felmérés keretében megkérdezettek alig 57 százaléka válaszolta azt, hogy az előző napokban olvasott valamilyen napi- vagy hetilapot, legtöbben a Székelyföldön (62 százalék) és a Partiumban (60 százalék). A több mint 5 százaléknyi említést kapott sajtótermékek nagy része helyi vagy megyei napilap. Mint kiderült, a helyi és megyei lapok közül legtöbben a Háromszéket és a Szatmári Friss Újságot olvassák, a válaszok szerinti rangsorolásban azonban a Krónika még így is második helyen áll. A rádiók közül a magyar fiatalok körében a román nyelvű Europa FM és a Kiss FM örvend népszerűségnek, a magyar nyelvű adók közül pedig a Marosvásárhelyi Rádiót hallgatják a legtöbben. A tévéadók rangsorában az RTL Klub, a Pro Tv és a Duna Tv állnak az élen. |
Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben érdeklik az európai, országos, illetve helyi politikai történések, a magyar fiatalok alig 13 százaléka adta a nagymértékben választ, ez – a román fiatalok válaszaival összevetve – a magyarok fokozottabb politikai érdektelenségére enged következtetni.
A politikai érdeklődés a romániai magyarságánál elsősorban az iskolai végzettséggel mutat összefüggést, a kvalifikálás csökkenésével egyenes arányban gyengül a közéletre való figyelés is – derül ki továbbá a felmérésből. A kisebbségkutató intézet szakemberei szerint az alacsony érdeklődés annak lehet a következménye, hogy a fiatalok jelentős része nem érzékeli azt, hogy a központi vagy a helyi adminisztráció döntései befolyással bírnának a mindennapi életre. A helyi politika megítélése nem különbözik regionálisan: a székelyföldi vagy a magyarok által többségben lakott településeken a fiatalokat ugyanúgy nem érdekli a helyi politika, mint a kisebbségben és a szórványban élőket.
A 2001-es adatokhoz viszonyítva kiderül: a külföldi munkavállalási szándék nem csökkent jelentős mértékben: míg nyolc évvel ezelőtt 41, 2008-ban a magyar fiatalok 38 százaléka akart külföldön munkát vállalni. Változtak viszont a célországok: 2001-ben a külföldön munkát vállalni szándékozó magyar fiatalok 75 százaléka említette Magyarországot, ez az arány 2008-ra 38 százalékosra zsugorodott. Ennél többen említik Németországot, illetve Ausztriát. A magyarok célországai nagyban különböznek a román fiatalokétól, akik elsősorban Olaszországban és Spanyolországban szeretnének dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok