Tőkés: párttá válhat az EMNT

Az Európai Parlament (EP) alelnöke hozzátette: szervezetük erről egyeztet az RMDSZ-szel, a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel. „Az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László. A 2012-ben esedékes romániai parlamenti választásokra utalva az EP-alelnök kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében. „A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések” – tette hozzá a politikus.

„Az alkotmány nem szentírás”

Tőkés László nagyváradi sajtótájékoztatóján a Tusnádfürdőn tett kijelentéseire érkezett román reakciókra is kitért. „Támadások össztüzébe kerültem kijelentéseim miatt, de nem csodálkozom a politikai színtér szereplőinek nacionálkommunista megnyilvánulásain” – jelentette ki. Az EP-alelnök megköszönte Toró T. Tibornak, az EMNT ügyvezető elnökének, hogy a múlt héten állásfoglalásban vette őt védelmébe. Mint ismeretes, Tőkés a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban együtt említette Koszovónak a hágai Nemzetközi Bíróság által is törvényesnek nyilvánított függetlenségét a Székelyföld autonómiájával, mondván: ha az ottani albánoknak ez sikerült, miért ne vívhatnák ki a székelyek is a területi autonómiát. A román politikum minden oldalról támadta az EMNT elnökét a mondottak miatt. Tőkés ezeket a támadásokat főképp politikai indíttatásúaknak látja: úgy véli, nemcsak rajta vagy az autonómia fogalmán, hanem Traian Băsescu államfőn is „ütni akarnak” a vádaskodók. Az RMDSZ elhatárolódott az autonomista kijelentéstől, populistának nyilvánította azt, holott programjában szerepel a kérdés – méltatlankodott Tőkés. Az EP-alelnök igazat adott Markó Bélának abban, hogy az erdélyi magyaroknak elsősorban parlamenti eszközökkel kell harcolniuk, de feltette a kérdést: miért ne demonstrálhatnának katalán módra? Tőkés kifejtette: tiszteletben tartja Románia alkotmányát, de az nem szentírás.

„Lépjenek vissza a volt besúgók!”

Tőkés László elvi kérdésnek tartja azt a problémát, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közelgő választásain jelölést fogadtak el olyan személyek, akikről sejthető vagy tudvalevő, hogy valaha együttműködtek a kommunista rezsim titkosszolgálatával. A KREK volt püspöke sajtótájékoztatóján azt mondta, tudomása van róla, hogy létezik olyan, esperességre pályázó jelölt, akiről már a kerület saját vizsgálóbizottsága is bebizonyította, hogy kollaboráns volt, ám sem a nevét nem hozták még nyilvánosságra, sem a választásokon való indulás jogát el nem vették tőle. Tőkés két hete nyilatkozatban szólította fel önkéntes visszalépésre azokat a jelölteket, akik az egyházkerület választási szabályzatában foglaltaknak nem felelnek meg. Ez ugyanis kimondja, hogy „egyházi tisztségekre nem jelölhetők azok, akik a kommunista diktatúra idején, valamint napjainkban nyilvánvalóan egyházunk kárára jártak el, valamint azok, akik tisztségükről önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondtak. Továbbá nem ajánlott a szektás irányt képviselő egyháztagok jelölése (CE-szövetség stb.). Egyházmegyei és egyházkerületi lelkész jellegű tisztségekre nézve szükséges az Átvilágító Bizottság tisztázó határozata.”

Tőkés László biztos benne, hogy azért érik támadások az egyházon belülről ajánlásai miatt, mert egyes egyházi körök és volt szekus csoportok között összefonódások mutathatók ki, de okul szolgálnak a gazdasági érdekek is, amelyek akkor bukkannak felszínre, amikor az EP-alelnök korrupciós ügyeket feszeget. Az EP-alelnök megmutatott egy nyolcvanas évekbeli dokumentumot, amely szerint a magyar protestáns egyházak szolgái közül mintegy 300-an működtek együtt az elnyomó rendszerrel – ez a gyakorlatban minden negyedik embert jelenti. Tőkés László ismét közzétett két névlistát: az egyik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által kollaboránsként igazolt, a másik a legutóbb besúgóként azonosított egyházi emberek nevét tartalmazza. Az utóbbiban megtalálható többek között Veres-Kovács Attila, Csomay Árpád, Fazakas László és Balogh Béla, illetve a palástjogától megfosztott volt gencsi lelkipásztor, Bátori Gyula neve.