Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Tőkés László Sajtóirodája
Tőkés László szerint a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő 1989-es temesvári népfelkelés a hit felkelése is volt.
2018. december 15., 20:272018. december 15., 20:27
2018. december 15., 22:052018. december 15., 22:05
Az egykori temesvári lelkész a romániai népfelkelés kirobbanásának 29. évfordulóján beszélt erről szombaton a temesvári Új Ezredév református központban szervezett román–magyar kerekasztal-beszélgetésen. Felidézte: 29 évvel ezelőtt a református templomba hetente 600-700 ember zsúfolódott be a vasárnapi istentiszteletekre, és a reformátusokhoz elsőként a közeli román baptista gyülekezet hívei csatlakoztak.
Hozzátette: a Temesváron kialakult ökumenikus szellem a diktatúra után is tovább élt. A temesvári vallási felekezetek vezetői legalább tíz éven át együtt emlékeztek vissza 1989 decemberére. Tőkés László fontosnak nevezte az egykor Temesváron megnyilvánult keresztény, ökumenikus szellemiség fenntartását, mert „ma Európa keresztény gyökereit vonják kétségbe”.
Florian Mihalcea, a temesvári forradalmi szellemet megjelenítő Temesvár Társaság elnöke felidézte: a temesváriak 1989-ben nem a magyar Tőkés László, hanem egy temesvári polgártársuk mellett álltak ki. Olyan polgártársat láttak benne ugyanis, aki azt mondta ki, amit ők is éreztek, de nem mertek kimondani. Azt is hozzátette: 1989-ben a közös ellenség kovácsolta össze a románokat és a magyarokat.
– jelentette ki.
Bodó Barna politológus arra figyelmeztetett, hogy a románoknak és magyaroknak érdekükben állna összefogni és együtt keresni a válaszokat a globalizmus kihívásaira. Érdemes lenne ugyanakkor összehangolniuk az EU átalakításával kapcsolatos álláspontjukat, és közösen léphetnének fel akár az ukrajnai román és magyar nemzeti közösségek védelmében is.
Az évfordulós rendezvényen Temesváron is aláírásra bocsátották azt az októberben Kolozsváron aláírt nyilatkozatot, amelyben román és magyar közéleti személyiségek közösen kérik, hogy Nagy-Románia megalakulásának a centenárium nyújtson teret mindkét közösség reményeinek beteljesítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!