2012. november 23., 07:262012. november 23., 07:26
A szakvéleményhez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) álláspontját is kikérik. Arafat szerint a szakértők két héten belül Romániába érkeznek. Jelenleg 10, két és négy hónap közötti, korábban BCG-oltásban részesült csecsemőt kezelnek tuberkulózissal a bukaresti Marius Nasta-intézetben, március óta azonban ezenkívül 50 kisbaba került kórházba, országos szinten pedig, a dániai készítmény forgalomba kerülése óta összesen 115 esetet jegyeztek. Gheorghe Murgoci, a fővárosi intézet tüdőorvosa elmondta, a mellékhatások hónapokkal, akár fél évvel az oltóanyag beadása után is jelentkezhetnek.
A szakember rámutatott, a csecsemőket megműtötték, jelenleg gyógyszeres kezelés alatt állnak. A szaktárca tavaly óta összesen 588 ezer adag oltóanyagot vásárolt Dániából, ebből 340 ezret meg is kapott, november 6-áig pedig mintegy 200 ezer újszülöttet oltottak be a tbc-elleni készítménnyel. A korábbi években, 2005 és 2011 között a Cantacuzino Intézet által előállított oltóanyagot használták, a gyártást azonban a szükséges engedélyek hiányában leállították, mivel a hivatal nem rendelkezett a legújabb előírásoknak megfelelő berendezéssel.
A Gyógyszerek és Orvosi Műszerek Országos Ügynökségének (ANMDM) illetékesei a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, a bukaresti intézet által készített oltóanyag használata semmilyen mellékhatással nem járt. A BCG előállításával foglalkozó szakértők ugyanakkor elmondták, míg Dániában soha nem okozott jelentős problémát a tuberkulózis, Románia továbbra is elsők között áll a betegség gyakoriságának szempontjából Európában.
A szakemberek ezért úgy vélik, ilyen körülmények között importálás helyett a romániai intézetek korszerűsítésére kellene fektetni a hangsúlyt. Vasile Cepoi volt egészségügyi miniszter ezzel szemben még szeptemberben elmondta, a hatóságok által jelzett mellékhatások korántsem olyan súlyosak és gyakoriak, hogy emiatt ki kellene vonni az oltóanyagot. Az említett 115 eset 44 százalékának gyógyszeres, 6 százalékának pedig antibiotikumos kezelésre volt szüksége, míg a mellékhatások súlyossága miatt az esetek 20 százalékánál döntöttek az a műtéti beavatkozás mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok