
A gyógypedagógiának vannak olyan formái, melyeket csak szemtől szemben lehet végezni
Fotó: Facebook/Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája
A járványhelyzet nem csak a többségi iskolákban határozza meg a mindennapokat. A korábbi korlátozások ugyanúgy vonatkoztak a speciális nevelési igényű gyerekek oktatására is. A legnagyobb kihívásokról Gherman Cristina, a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának gyógypedagógusa beszélt a Krónikának.
2021. november 16., 13:422021. november 16., 13:42
2021. november 16., 13:442021. november 16., 13:44
A koronavírus-járvány berobbanása „szabadeséses” helyzet volt mindenkinek. Gherman Cristina elmondása szerint nem voltak felkészülve az infrastruktúra terén, bizonyos tanácsadási mechanizmusaik nem voltak bejáratva egyes családokkal. Tavaly március közepén mindenkit haza kellett küldeni: külön szervezést igényelt, hogy minden gyermekért eljöjjenek a hozzátartozók. Emellett a mindennapi kommunikációban is nehézséget okozott, hogy egyes családoknál telefonjel sem volt. Hiszen 2020-ig a világ legfejlettebb részein sem létezett 100 százalékos online gyógypedagógia.
– ismertette a gyógypedagógus.
Hangsúlyozta, hogy az online oktatás teljesen szembemegy mindazzal, ahogy a speciális nevelési igényű gyerekek fejlődnek, tanulnak, megtapasztalják a világot. A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája mindenki rendelkezésére álló módszerek alapján próbálta kihozni a maximumot, hogy biztosítani tudja diákjai továbbtanulását. Bizonyos oktatási „szoftokat” vezettek be, és különböző pályázatokra jelentkeztek, hogy eszközöket adjanak a gyerekek kezébe.
– érzékeltette a helyzetet Gherman Cristina.
Azt is elmondta, hogy az egészségesen fejlődő gyerekekkel ellentétben, a speciális nevelési igényű gyerekek esetében az életre nevelődés, az önállóságban fejlődés is a tanulás folyamatait jelentik, melyet az iskola kismillió eszközeivel próbálnak élvezhetően, kihívásokkal, megerősítéssel fejleszteni. Ám ezek a gyerekek hazakerültek egy olyan környezetbe, ahol nincsenek meg az eszközök, se gyógypedagógus, se túlképzett gyógypedagógus szülő.
– hívta fel a figyelmet a gyógypedagógus.
Annak köszönhetően, hogy a legtöbb szülő Facebook-használó vagy jelen van valamilyen közösségi oldalon, a kisgyerekek esetében sikerült megszervezni a közvetett oktatást, a tanácsadásszerű, szülő által kísért fejlesztő foglalkozásokat. A nagyobb gyerekeknek pedig „hazaküldték” a házi feladatot.
Fotó: Facebook/Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája
„Az egyik gyermekünk szomszédja helyi tanácsos. Felhívott és megkérdezte, hogy ő segíthet-e a mellette lakó kisfiúnak. Ez a nő márciustól júniusig – a munkaprogramja után – másfél órát tanult az én diákommal. Megértette, hogy ilyen környezetben ez a kisfiú nem rúg labdába, és az idő úgy fog eltelni fölötte, hogy nem lesz belőle semmi haszon” – idézte fel Gherman Cristina. A besegítő nőt „kiképezték” kihelyezett gyógypedagógusnak. Elmondták neki, hogy milyen jellegű feladatokat kell elvégezni, valamint arra is „megtanították”, hogy nem az a segítség, ha elárulja a gyermeknek a választ, hanem ha például megpróbál háromféleképpen feltenni egy kérdést vagy szemléltetni.
A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának gyógypedagógusa elmondta, hogy
Ugyanakkor voltak olyan gyerekek is, akiket érdemben nem tudtak elérni, mert a család nem reagált a hívásokra. Mindent összevetve a csoportok zöménél működött a távoktatás.
„Az én csoportomnál működött az online oktatás, a frontális tevékenységek, amelyekhez interaktív anyagok vannak. Minden gyerek ott van, mindenki szóhoz jut, mindenki elvégzi a feladatát. Értelmi akadállyal és járulékos sérülésekkel élő gyerekekről lévén szó, kiemelném, hogy saját jegyzeteik is voltak. Mindenki a saját füzetét önálló módon tudta használni” – közölte Gherman Cristina.
Szóvá tette, hogy az államtól semmilyen támogatást nem kaptak, habár a speciális nevelési igényű gyermekek fejlődése különleges elbírálást érdemelne, amikor az oktatás prioritásait tárgyalják. Egy évet váratott magára az a felismerés, hogy a speciális oktatásban a nagyobb gyerekeket is vissza kell engedni az iskolába. Így a pandémia ideje alatt a speciális igényű gyerekek oktatása többszörösen kiszolgáltatott helyzetbe került.
A korábban felsorolt nehézségeken kívül ott volt a törvényhozás, amely egyáltalán nem figyelt rájuk: olyan mértékű szükséglethalmazt hagytak lefedetlenül, hogy a gyógypedagógusok nem tudtak hirtelen reagálni a helyzetre.
„Én nagyon hálás vagyok, hogy az osztályommal már hatodik éve lehettünk együtt. Hosszú utat tettünk meg közösen, nagyon erős kapcsolat köt minket össze. A kooperáció teljesen »készpénz« számunkra. Csak meg kellett keresnünk a módját annak, hogy mindennap találkozhassunk és együttműködjünk, mert az egy pillanatra sem volt kérdéses, hogy ők vajon élnének-e a lehetőséggel” – jellemezte a pandémiás időszakot Gherman Cristina.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!