Több település között is határviták, egyeztetések zajlanak Hargita megyében

Azonban ez nem megy zökkenőmentesen, ugyanis számos olyan település van, ahol nem sikerült megegyezniük a feleknek, és emiatt az igazságszolgáltatáshoz folyamodnak a határvita rendezése érdekében.

„A cél az lenne, hogy minél kevesebb perrel tisztázódjanak az adminisztratív határok” – szögezte le Isán Jenő, a Hargita megyei prefektusi hivatal jogásza, kifejtve, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, minél értékesebb a vitás terület, annál inkább magáénak akarja tudni mindkét település. Példának Szentegyháza és Kápolnásfalu esetét hozta fel, ahol mindkét település magáénak vallja a fürdőt. De hasonló a vita Gyergyószentmiklós és Dămuc, illetve Gyergyószentmiklós és Békás falu között is, itt – mint már többször is írtunk róla – a Békás-szoros bizonyos részéről zajlik a vita. Ráadásul a településhatárok egyúttal megyehatárok is.

Vitatott területek vannak továbbá Nagygalambfalva és Székelykeresztúr, Csíkszentsimon és Csíkszentgyörgy, Csíkmadaras és Csíkrákos, Csíkmadaras és Csíkcsicsó, Csíkmadaras és Csíkszentmihály között is. Sőt a Ladányi László Zsolt prefektus által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből az is kiderül, hogy előreláthatólag nem fog simán eldőlni a Suta-tó, Hargitafürdő és Zsögödfürdő környékén húzódó határok kérdése sem. Mint a prefektus közleményében fogalmazott, noha nem volt még egyeztetés a Csíkszereda környéki határvonalak ügyében, a fenti fürdőhelyek környékén áthaladó határvonalak „lehetséges nézeteltérések témái lehetnek”.

Csíkmadaras és Csíkrákos között csütörtökön is zajlott egyeztető tárgyalás, azonban míg a csíkmadarasi polgármester a megegyezés alapján történő megoldás híve, a csíkrákosi úgy véli, döntsön az igazságszolgáltatás. „Az a legszomorúbb az egész ügyben, hogy a csíkrákosi önkormányzat, a csíkrákosi és a göröcsfalvi közbirtokosság perel egymás közt madarasi területről” – panaszolta Bíró László csíkmadarasi polgármester, kifejtve, hogy háromszáz hektárnyi területről van szó a Kétágsorka dülőben.

Mint mondta, „minden igyekezet hiábavaló, ha örökségünket nem tudjuk megbecsülni, megőrizni”. Ezzel kapcsolatos gondolatait hivatalos levélben megfogalmazva elküldte a csíkrákosi önkormányzatnak is, hangsúlyozva, hogy a kommunista rezsim idején az akkori hatalom „felsőbb utasításra” olyan döntést hozott, amelyet a csíkmadarasiak soha nem fogadtak el. Az áldatlan helyzetért Császár Attila  csíkrákosi polgármester is a régi rendszert okolja, azonban kérdésünkre kifejtette, hogy annyira bonyolulttá vált a határvita, hogy szerinte úgy tisztességes, ha az igazságszolgáltatás dönt. „Megmondtam a csíkmadarasi kollégának is: képzelje magát az én helyzetembe és mindjárt igazat fog adni nekem” – szögezte le Császár Attila.