A korábbi évek érdektelensége után idén több végzős fiatal jelentkezett Kovászna megyében a rendőrképző tanintézetekbe. Eddig 59 kérést iktattak, ez a szám pedig legalább háromszor nagyobb, mint az előző években tapasztalt, a jelentkezők között román és magyar anyanyelvűek egyaránt vannak.
2015. június 14., 19:012015. június 14., 19:01
2015. június 14., 19:022015. június 14., 19:02
Nicoleta Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője lapunknak elmondta, először a pszichológiai vizsgára kerül sor, majd következnek a felvételik, amelyek során a pályázók fizikai erőnlétét is felmérik.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiára lezárult a beiratkozás, de a câmpinai és kolozsvári rendőrbiztosképzőkbe még augusztus 7-éig lehet jelentkezni, a megyei rendőrségek székhelyén várják az érdeklődőket.
Idén azonban csökkentették a magyarul érettségizők számára elkülönített helyek számát, mert az előző években alig volt jelentkező. Az akadémián öt, a két altisztképzőben összesen ugyanennyi helyet hirdettek meg. Nicoleta Marin arra biztatja a végzősöket, hogy próbálkozzanak a felvételin. Elmondta, drukkolnak, hogy jól teljesítsenek a vizsgán, és a jövőben kollégaként üdvözölhessék őket. Az elmúlt években ugyanis a magyar jelentkezők nagy része elbukott a pszichológiai vizsgán, mert nem értették a románul megfogalmazott kérdéseket.
Radu Nicolae, a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia szóvivője korábban lapunknak rámutatott, hogy a kiírt helyek számát a felügyelőség szükségleteinek függvényében állapítják meg, de nincs újraosztás, amennyiben betöltetlenül maradnak. A felsőoktatási intézménybe jelentkezőknek először kizáró jellegű pszichológiai és orvosi vizsgán, illetve fizikai próbán kell átesniük az írásbeli előtt. Azt pedig, hogy ki pályázik az akadémia kisebbségek számára fenntartott helyeire, ők csak ez utóbbi alkalmával tudják meg.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter szerint érthető, ha a rendőrképzők csökkentették a magyarok számára elkülönített helyeket, miután azok korábban rendre betöltetlenül maradtak. A mostani túljelentkezés – amennyiben azt sikeres vizsga követi – viszont azt is maga után vonhatja, hogy legközelebb ismét több helyet hirdetnek majd meg, vélte.
„A rendőrségnek is érdeke, hogy a többségében magyarlakta vidékeken magyar ajkú rendfenntartók dolgozzanak, hogy ezáltal is enyhüljön az esetleges feszültség” – szögezte le lapunknak Kovács Péter. Rámutatott, hogy az RMDSZ annak idején nem konkrét számokban egyezett meg, hanem arról az elvről, hogy legyenek a magyar nemzetiségűek számára külön elkülönített és fenntartott helyek.
Emlékeztetett rá, hogy ezek betöltése érdekében Kolozsváron az Ádám Gábor vezette Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja évről évre megpróbálta „humanizálni” a szakmát, azt kiszámítható életpályaként bemutatni azáltal, hogy lehetőséget teremtett a diákoknak betekintést nyerni a rendőrképzésbe.
Kovács Péter továbbra is fontosnak tartja, hogy a többségében magyarok lakta településeken magyar rendőrök dolgozzanak. Erre korábban a háromszéki rendőrség vezetői is több ízben rámutattak, kifejtve: hatékonyabb lenne a rendőri munka a térségben, ha az alkalmazottak anyanyelven tudnának kommunikálni a lakossággal.
Épp ezért a Kovászna megyei rendőrség általában nagy erőbedobással népszerűsíti a rendőrképzőkben meghirdetett helyeket, mert a már említett kommunikációs problémák megoldása mellett abban bíznak, hogy a helyiek – a más megyékből származó rendőrökkel ellentétben – a kihelyezés után néhány hónappal nem kérik az áthelyezésüket, arra hivatkozva, hogy közelebb szeretnének kerülni a családjukhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!