Több magyar jelentkező, kevesebb hely a rendőrképzőkben

Nicoleta Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője lapunknak elmondta, először a pszichológiai vizsgára kerül sor, majd következnek a felvételik, amelyek során a pályázók fizikai erőnlétét is felmérik.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiára lezárult a beiratkozás, de a câmpinai és kolozsvári rendőrbiztosképzőkbe még augusztus 7-éig lehet jelentkezni, a megyei rendőrségek székhelyén várják az érdeklődőket.

Idén azonban csökkentették a magyarul érettségizők számára elkülönített helyek számát, mert az előző években alig volt jelentkező. Az akadémián öt, a két altisztképzőben összesen ugyanennyi helyet hirdettek meg. Nicoleta Marin arra biztatja a végzősöket, hogy próbálkozzanak a felvételin. Elmondta, drukkolnak, hogy jól teljesítsenek a vizsgán, és a jövőben kollégaként üdvözölhessék őket. Az elmúlt években ugyanis a magyar jelentkezők nagy része elbukott a pszichológiai vizsgán, mert nem értették a románul megfogalmazott kérdéseket.

Radu Nicolae, a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia szóvivője korábban lapunknak rámutatott, hogy a kiírt helyek számát a felügyelőség szükségleteinek függvényében állapítják meg, de nincs újraosztás, amennyiben betöltetlenül maradnak. A felsőoktatási intézménybe jelentkezőknek először kizáró jellegű pszichológiai és orvosi vizsgán, illetve fizikai próbán kell átesniük az írásbeli előtt. Azt pedig, hogy ki pályázik az akadémia kisebbségek számára fenntartott helyeire, ők csak ez utóbbi alkalmával tudják meg.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter szerint érthető, ha a rendőrképzők csökkentették a magyarok számára elkülönített helyeket, miután azok korábban rendre betöltetlenül maradtak. A mostani túljelentkezés – amennyiben azt sikeres vizsga követi – viszont azt is maga után vonhatja, hogy legközelebb ismét több helyet hirdetnek majd meg, vélte.

„A rendőrségnek is érdeke, hogy a többségében magyarlakta vidékeken magyar ajkú rendfenntartók dolgozzanak, hogy ezáltal is enyhüljön az esetleges feszültség” – szögezte le lapunknak Kovács Péter. Rámutatott, hogy az RMDSZ annak idején nem konkrét számokban egyezett meg, hanem arról az elvről, hogy legyenek a magyar nemzetiségűek számára külön elkülönített és fenntartott helyek.

Emlékeztetett rá, hogy ezek betöltése érdekében Kolozsváron az Ádám Gábor vezette Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja évről évre megpróbálta „humanizálni” a szakmát, azt kiszámítható életpályaként bemutatni azáltal, hogy lehetőséget teremtett a diákoknak betekintést nyerni a rendőrképzésbe.

Kovács Péter továbbra is fontosnak tartja, hogy a többségében magyarok lakta településeken magyar rendőrök dolgozzanak. Erre korábban a háromszéki rendőrség vezetői is több ízben rámutattak, kifejtve: hatékonyabb lenne a rendőri munka a térségben, ha az alkalmazottak anyanyelven tudnának kommunikálni a lakossággal.

Épp ezért a Kovászna megyei rendőrség általában nagy erőbedobással népszerűsíti a rendőrképzőkben meghirdetett helyeket, mert a már említett kommunikációs problémák megoldása mellett abban bíznak, hogy a helyiek – a más megyékből származó rendőrökkel ellentétben – a kihelyezés után néhány hónappal nem kérik az áthelyezésüket, arra hivatkozva, hogy közelebb szeretnének kerülni a családjukhoz.