2012. október 25., 08:092012. október 25., 08:09
A korábban a mezőpaniti lakosok tulajdonában álló erdőt a kommunizmus ideje alatt államosították, a rendszerváltás utáni visszaigényléskor pedig egyik korábbi tulajdonos sem kapott vissza területet. Amint az érintettek közleménye rámutat, az erdő jelenleg az állami erdészet tulajdonában van, amely a helyi közösség véleményének semmibevételével szeretné azt részlegesen, idővel minden bizonnyal teljesen kivágatni. A petíció kezdeményezői az erdő környezetvédelmi jelentőségére is felhívják a figyelmet, a fák ugyanis lényeges védelmet biztosítanak a lakóknak a közelben található Azomureş vegyipari kombinát által kibocsátott káros anyagokkal szemben.
A panitiak amiatt is aggódnak, hogy a domboldalon fekvő erdő kivágása a talaj eróziója miatt földcsuszamláshoz és árvízhez vezetne. Az érintettek ugyanakkor hangsúlyozták, a Mezőpanitban zajló kitermelés illetékesei törvénysértést is elkövettek, a hatályos jogszabályok értelmében ugyanis az erdőgazdálkodási terv elkészítésekor lehetőséget kellett volna biztosítaniuk a helyi közösségnek véleményük kifejezésére, ezt azonban elmulasztották. Emellett az ügyben érintett és felelős állami intézmények sem tájékoztatták a lakosokat a fejleményekről, és a kitermelésre kiírt versenytárgyalás sem volt nyilvános.
Az erdészeti hivatal a konfliktus kirobbanása óta sem hajlandó információkat megosztani a közösséggel. „Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az ügy túlmutat a mezőpaniti Oltvány-erdő kivágásának ügyén. Románia nagy gondokkal küzd az erdőlopások és megalapozatlan erdőirtások terén” – olvasható a közleményben. A panitiak a kitermelés felfüggesztését kérik a törvények betartásának biztosításáig, emellett közmeghallgatás és megfelelő tájékoztatás nyomán véleményük figyelembevételét igénylik.
A petíciót november 5-én adják át az erdészeti hivatal Maros megyei szervezetének, az állásfoglalást a www.petitieonline.com/opriti_defrisarea_padurii_oltvany_de_langa_panet honlapon bárki aláírhatja.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.