2013. január 29., 20:082013. január 29., 20:08
A létrehozók szerint „egy demokratikus társadalomban a fogyasztónak jogában áll olyan terméket vagy szolgáltatást választani, amelyre igényt tart.
A Goscom gyenge szolgáltatása egyre több fogyasztót ösztönzött arra, hogy fűtésre és melegvíz-előállításra más rendszert válasszon”. Indoklásukban kitérnek arra is, hogy a Goscom és az önkormányzati képviselők megpróbálták megállítani a leválási hullámot. Az aláírók arra kérik a távhőszolgáltatót, hogy a 2010 óta a távhőrendszerről leválóktól ne követelje a 607 lejes illetéket.
„Megemlítjük, hogy 500 lejt egy olyan kétoldalas műszaki véleményezésért kérnek, amelynek tartalma minden esetben azonos. A 107 lejes leválási díjat pedig egy olyan szolgáltatásért számlázza ki a Goscom, amelyet egyetlen tömbházban sem végzett el” – írják közleményükben a lakók. Az internetes tiltakozók a 2006-ból származó 325-ös törvényre, az ún. hőenergiás jogszabályra hivatkoznak. Az íveket január hatodikán írták alá először. A petíciónak csak véleményformáló ereje van, ugyanakkor semmire nem kötelezi a Goscomot.
A Goscom nemrég közölte, az érvényben levő jogszabályok értelmében a távfűtési rendszerről csak a szolgáltató, vagyis a szolgáltató műszaki véleményezése alapján lehet leválni, illetve a lakás távhőről való leválasztását is csak a szolgáltató végezheti el. „A közös költségre felkerült lakásonkénti 607,40 lej két tételt tartalmaz: az 500 lejes műszaki véleményezést, valamint a 107,4 lejes leválási díjat. Azokat érinti az intézkedés, akik nem fizették ki ezt az összeget a leválás előtt. 2012 decemberében 369 lakrészt érintett ez a fizetéskötelezettség, ami a 2010-ben eszközölt leválásokat illeti” – részletezte a szolgáltató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok