
2013. február 19., 07:162013. február 19., 07:16
– Az elmúlt hétvégén iktatták be hivatalosan tisztségébe, feltérképezte, hogy melyek a következő időszak legfontosabb teendői?
– A csapat, amelynek alpolgármesterként én is tagja voltam, 2008-ban kezdett el dolgozni Lőrincz Zsigmond polgármester vezetésével. Lőrincz Zsigmond tavaly novemberi tragikus halála megrázott bennünket, olyan embert veszítettünk el, akinek fantasztikus rálátása volt arra, hogy lehet fejleszteni Kovásznát. A közösen megkezdett munkát mindenképpen folytatni fogom. Már 2008-ban a tanács elé terjesztettünk, és elfogadtunk egy városfejlesztési stratégiát, amelyben megjelöltük a rövid, közép- és hosszú távú tennivalókat és prioritásokat. Ennek az volt az alapgondolata, hogy olyan várossá fejlesszük Kovásznát, amely a helybélieknek otthona, de az idelátogatót is elvarázsolja. Idén három olyan nyertes pályázatunk megvalósítása kezdődik el, amelyek révén 2015 végéig több mint 90 százalékban megoldjuk a fürdőváros infrastruktúrájának korszerűsítését: a csatornázást, az ivóvízhálózatot, az esővíz-elvezetést, a járdák és utak aszfaltozását. Ez nagyon fontos, mert Kovászna országos szinten híres gyógyturisztikai központ, és bár a turisztikai szolgáltatások megfelelőek, az útjaink elhanyagoltak. A víz- és csatornarendszer is 30-35 éves, évente közel kétszáz meghibásodást jelentettek, melyek javítása megterhelte a város költségvetését. De ilyenkor szünetelt a vízszolgáltatás is, és ez sok kellemetlenséget okozott a vendéglátóknak és a turistáknak egyaránt. Ezeket eddig önerőből nem tudtuk orvosolni. Ha az infrastruktúrát felújítjuk, javul a kovásznaiak életminősége, de befektetőket is vonzunk majd a városba. Ha további szálláshelyek, kezelőközpontok épülnek, több turista érkezik majd, új munkahelyek is létrejönnek, és ezzel nő az itt élők életszínvonala.
– Hogyan tudja támogatni az önkormányzat a turizmus fejlesztését?
– Fontosnak tartjuk, hogy a gyógyturizmus mellett a szabadidő eltöltésére is kínáljunk alternatívákat. Kovásznára általában az államilag támogatott gyógykezelési jeggyel érkeznek a vendégek, ezeket március elején kezdik osztani, ezért január–februárban, de gyakran már december végén is pangás van. Ezen az időszakon lendítheti át a fürdőváros turizmusát a sípálya, amelynek 2011-ben adtuk át a 400 méteres szakaszát, majd az elmúlt év végén az ezerméterest. Bízunk benne, hogy Kovászna megye leghosszabb sípályája a fiatal, kisgyerekes családokat és a tehetősebb turistákat is idecsábítja majd. Kovászna híres a jó levegőjéről, ezért már az elmúlt években több civilizált sétálóhelyet alakítottunk ki, nagy sikere van a városközpont és a Tündérvölgy között közlekedő élményvonatnak is. Visszakaptuk a mozi épületét, melynek felújításával olyan multifunkcionális előadótermet tudtunk kialakítani, amely nemcsak filmvetítésre, hanem más produkciók befogadására is alkalmas.
– A kovásznai önkormányzat 2010-ben vezette be a turisztikai illetéket. Továbbra is fenntartják-e ezt, és ha igen, mire fordítják az ebből befolyt öszszeget?
– Idén a turisztikai illetékből befolyó pénz nagy részét népszerűsítésre fordítjuk. Az elmúlt mandátumban a turisztikai minisztérium támogatásával jött létre Kovásznán a turisztikai információs iroda, amely nagyon fontos szerepet játszik a fürdőváros fellendítésében, ugyanakkor segítséget nyújt az idelátogatóknak, hogy mit érdemes meglátogatni a környéken. Itt említhetem Kommandót, Zabolán a csángó múzeumot, Zágonban a Mikes Kelemen-emlékházat vagy Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluját, Csomakőröst. Fontosnak tartjuk, hogy minél több információt juttassunk el az érdeklődőknek, turistáknak, ennek érdekében honlapot fejlesztünk, szórólapokat, tájékoztató anyagokat nyomtatunk. A rendezvényeinket is széles körben szeretnénk népszerűsíteni: áprilisban lesznek a Csomakőrös-napok, májusban szervezik a gyerekek országos folklórfesztiválját, júliusban a juhászlakodalmat, szeptember első felében a Kovászna- napokat. Idén a hagyományos szarvasmarha-kiállítást nem a városnapok részeként, hanem külön tartjuk, ezzel is bővítve a kínálatot. Célunk olyan feltételeket biztosítani, hogy jól érezze magát az idelátogató.
– Számít-e arra, hogy idén kormánypénzt is kapnak városfejlesztésre?
– Jobb lenne, ha az RMDSZ kormányon lenne, könnyebben hozzájutnánk a kormánypénzekhez, de a jelenlegi helyzet sem jelenti azt, hogy az ország vezetése figyelmen kívül hagyhatja városunk fejlesztését. 2011-ben kormányhatározatban rögzítették, hogy Kovászna országos érdekeltségű balneoklimatikus fürdőváros. A képviselőink segítségével folyamatosan lobbizni fogunk a kormánytámogatásért, emlékeztetjük majd a kormány tagjait, hogy az ország minden tájáról érkeznek betegek a szívkórházba, tehát szükség van a fejlesztésére.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.