Terjed Erdélyben az „Igen, tessék”

Horváth István azon a nemzetközi szemináriumon vett részt Brüsszelben, amelyet a finnországi svédek 1908-ban alapított kulturális alapítványa, a Svenska kulturfonden szervezett a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeiről, uniós közreműködéssel. Az eszmecsere jelentős részét a különböző európai térségekben meghonosodott, bevált gyakorlatok és eljárásmódok ismertetése tette ki. Ezek sorában mutatta be az ISPMN elnöke az „Igen, tessék” kezdeményezést, és számolt be annak terjedéséről. Az MTI-nek nyilatkozva Horváth István beszámolt arról, hogy immár négyszáz cég csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek alapgondolata az, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem csupán politikai kérdésként és alapjogként fogható fel, hanem valódi, gyakorlati, üzleti haszna is lehet.

Mint mondta, főképp a nagyobb erdélyi városokra összpontosítanak, hiszen ott a magyarok sem mind ismerik „arcról” egymást, és adott esetben nem tudják, megszólíthatják-e anyanyelvükön például a benzinkutast, bolti eladót. Az „Igen, tessék” kitűző használatával az alkalmazottak jelzik ezt a lehetőséget. A vásárlók, ügyfelek komfortérzete és az ebből fakadó üzleti előny azonban korántsem csupán a helybéliek egymás közti viszonyában jelentkezik - folytatta Horváth István -, hanem abban is, hogy nagyon sok magyarországi turista, egyéb látogató fordul meg az erdélyi üzletekben, szolgáltató intézményekben, és számukra különösen jó érzés, ha látják, hogy magyarul lehet kommunikálni.

Az „Igen, tessék” mozgalom terjesztői hivatkoznak olyan szociológiai felmérési eredményekre, amelyek alátámasztják a kezdeményezés létjogosultságát. Eszerint például az olyan romániai településeken, ahol a magyarok aránya az össznépesség 50 százalékánál kisebb, a magyarok egyharmadával előfordult: tudta, hogy az elárusító magyar, mégis románul beszélt vele - különböző okokból. Az anyanyelvhasználat ilyen belső, alkalmasint pszichés gátjait is oldani képes ez az egészen egyszerű módszer, az „Igen, tessék” kitűző használata.

A brüsszeli szeminárium rangos meghívottja volt Martti Ahtisaari volt finn államfő, aki előadásában élesen bírálta azt a szemléletet, hogy amíg egy ország EU-tagságra pályázik, addig eleget kell tennie a kisebbségvédelmi elvárásoknak, az uniós csatlakozás után azonban minderről akár meg is feledkezhet. Ahtisaari szerint jó lenne, ha az összes európai országra - nem csupán az uniós 27-ekre, hanem az Európa Tanács mind a 47 tagállamára - kiterjedően átfogó értékelési rendszert honosítanának meg, azt áttekintve, hogy az egyes országokban mennyire valósulnak meg az úgynevezett „jó kormányzás” követelményei, beleértve a kisebbségek helyzetét. Egy ilyen objektív „eredménytábla” összeállítása a kormányoktól nem, hanem sokkal inkább a civil szervezetektől várható - mondta.

Ahtisaari - akinek a nevéhez fűződik az átfogó koszovói rendezési terv kidolgozása - több kérdést kapott a résztvevőktől Koszovóval kapcsolatban is. Úgy vélekedett, hogy a kialakított elvi keretek hallatlanul széles, Európa számára is példaértékű anyanyelv-használati jogokat biztosítanak a Koszovóban élő szerbek számára - úgy, hogy maguk az érintett helybéli szerbek nem vettek részt e keretek kialakításában, hiszen eleve elutasítják Koszovó állami függetlenségét. Az elvi keretek gyakorlati megvalósítása persze már más kérdés - tette hozzá a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari.