Terítéken a faluturizmus

Bár óriási lehetőségek vannak a romániai turizmusban, a szakemberhiány, a gyenge értékesítés és marketing, a hiányos infrastruktúra jelentősen hátráltatja az ágazat fejlődését – hangzott el a szombaton, Kalotaszentkirályon tartott Faluturizmus, kulturális menedzsment című fórumon. A rendezvényen a faluturizmusból élő vállalkozók mellett számos elöljáró, politikus is részt vett. A fórumot Farkas Mária, a Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének elnöke moderálta. Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja úgy vélte, a romániai turizmus legnagyobb gondja, hogy nincs autópálya, ez jelentős mértékben gátolja az ágazat fejlődését. Ugyanakkor a magyar kistérségeknek nem megfelelő az állami promóciója, tette hozzá. A Kolozsvár márkája körül kialakult csütörtök esti vitára utalva Szilágyi Mátyás kijelentette: téves az a nézet, hogy elavult a népi kultúra, sőt a nyugat-európai turisták számára épp ez jelentheti a vonzerőt, ezért fontos a regionális márkák kialakítása. „Ne kínaiak gyártsák a kalotaszegi termékeket” – fogalmazott a főkonzul.

Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat olyan rendezvényeket finanszírozna, illetve olyan infrastrukturális beruházásokra adna pénzt, amelyek turistacsalogatók. Felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy az Unió vidékfejlesztési programja keretében lehet pályázni falusi házak felújítására, ehhez mindössze 30 százalékos önrész szükséges. Térségi identitásra volna szükség, amelyet büszkén tudna a közösség vállalni – jelentette ki László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. A metropolisövezet kapcsán hozzátette: Kolozsvár nem működhet Kalotaszeg nélkül.

Lőrincz László, a marosvásárhelyi Transzilvánia szálloda igazgatója Húsz év a vendégfogadásban címmel tartott kiselőadást a vendéglátóipar szabályszerűségeiről. Elmondta, igaz ugyan, hogy a romániai turizmusban óriási lehetőségek vannak, de a szakemberhiány miatt az ország versenyképesség szempontjából sereghajtónak számít a közép-kelet-európai térségben. Hozzátette, a válság a falusi turizmus felé irányítja majd a forgalmat.

Wil van Eijden, az udvarhelyszéki Szentábrahámon letelepült holland farmer arról beszélt, hogy bár számtalan minőségi biotermék található a Székelyföldön, a nyersanyag feldolgozása és a termékek értékesítése rendkívül esetleges. Úgy vélte, amennyiben a székelyföldi gazdák nem kezdenek a piacra termelni, és nem értékesítik termékeiket, akkor esély sem nyílik rá, hogy visszacsábítsák a városra költözött fiatalokat, így az elöregedett falvak menthetetlenül halálra vannak ítélve.

Vincze Kecskés István, a Kalotaszegi Vendégfogadók Egyesületének elnöke elmondta: Kalotaszentkirályon 45 család rendelkezik turisztikai engedéllyel. Összesen 300 vendégnek tudnak szállást nyújtani, tavaly tíz és félezer vendégéjszakát jegyeztek.