
Sokan nem kapcsolnak. Az álhír könnyen magával ragadja a nézőt
Fotó: 123RF
Összesen 180 ezer lej értékben rótt ki bírságot az Országos Audiovizuális Tanács a televíziók járvánnyal kapcsolatos műsorai miatt. Borsos Orsolya, a médiahatóság tagja a Krónikának elmondta, elsősorban azt kifogásolták, hogy a műsorokban nem különítették el a véleményeket és a tényeket, valamint azt, hogy egyoldalú nézőpontokat közvetítettek a témával kapcsolatban.
2021. október 25., 07:592021. október 25., 07:59
Az elmúlt időszakban több olvasónk is jelezte, hogy a televíziókban közvetített oltásellenes tartalmakkal érvelnek ismerőseik.
Egy idős hölgy panaszolta el lapunknak, hogy ismerősei erre hivatkozva próbálták lebeszélni az oltásról. „Azzal ijesztgettek, hogy a televízióban látták, mennyire veszélyes az oltás. Én nem nézem ezeket az adókat, de gyakran szembesülök azzal, hogy hivatkoznak az ott elhangzottakra” – mondta olvasónk, aki már a vakcina harmadik dózisát is megkapta, de sok kényelmetlen percet szereztek neki a televíziós álhírekkel riogatók.
A szomorú jelenség akkora méretű, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) is lépésekre kényszerült. A CNA közleményében arról tájékoztatnak, hogy a június–szeptember időszakban kapott bejelentések nyomán, illetve saját kezdeményezésből is kielemeztek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hír- és vitaműsorokat.
„A CNA nem cenzúráz, viszont a törvény értelmében a pártatlan tájékoztatás, a tények és a vélemény szétválasztása alapvető elvárás” – hívta fel a figyelmet Borsos Orsolya, a testület tagja. Hozzátette, a vélemény szabadságát nem korlátozzák. Ha a műsorban a meghívott elmondja, hogyan éli meg a járványhelyzetet, az vélemény, viszont ha azt mondja, az oltás veszélyes, az már egy kijelentés, és a műsorvezető kötelessége, hogy rákérdezzen, van-e erre a bizonyítéka.
Megjelentek oltásellenes üzenetek, részletesen mutattak be olyan tartalmakat, melyek megkérdőjelezik a vakcina hatékonyságát, vagy felnagyították azok mellékhatásait. Nem különült el a személyes vélemény az ellenőrizhető, megbízható forrásokból származó tényektől – mutatott rá a médiahatóság tagja.
Ahhoz képest, hogy a koronavírus-járvány milyen mértékben tematizált, meglepően kevés bejelentés érkezett az Országos Audiovizuális Tanácshoz, a vizsgált időszakban összesen tizenegy – mondta el a Krónikának Borsos Orsolya. Az oltásellenesek sokkal aktívabbak voltak, több bejelentés érkezett az oltáskampány reklámjaira, azokra a műsorokra, melyekben az oltás felvételére buzdítottak, mint a járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatásra, álhírekre.
A kevés visszajelzés annak fényében is meglepő, hogy az INSCOP Research és a Verifield nemrég közzétett közös felméréséből az derül ki, hogy a romániaiak több mint fele leggyakrabban a televízióból tájékozódik, és csaknem ötven százaléka úgy véli, hogy a televíziós csatornákon keresztül terjednek a leginkább az álhírek és a félretájékoztató információk. Borsos Orsolya kifejtette, a kisszámú bejelentést az is magyarázhatja, hogy a most vizsgált időszakban, vagyis a nyári hónapokban a vírus terjedése csökkent, kevés volt a megbetegedés, a televíziók kevesebbet foglalkoztak ezzel a témával. De általánosságban is elmondható:
Borsos Orsolya arra biztat mindenkit, ha olyan tartalmakat látnak, melyek nem kiegyensúlyozottak, nem felelnek meg a korrekt tájékoztatás elvének, jelezzék a testületnek.
A Cna.ro oldalon a bejelentések címszónál csak annyit kell bejegyezni, hogy melyik napon, milyen időintervallumban, melyik adó műsorát kifogásolják. Még azt sem kell leírni, mit tartanak zavarónak, hiszen a testület munkatársai megnézik az adást, majd eldöntik, történt, vagy sem szabálysértés” – részletezte Borsos Orsolya.
Hangsúlyozta, a bejelentések segítik a munkájukat, a tudatos médiafogyasztás visszajelzés a tartalomgyártóknak is, ez alapján jobban odafigyelnek a szakmaiságra. A testület tagja példaként említette, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a műsorvezetők szakmaiságára, és ma már figyelnek arra, hogy legalább formailag kiegyensúlyozottak legyenek: jelzik, ha nem tudják megszólaltatni a másik felet, ez pedig elgondolkodtatja a nézőt, hogy létezik egy másik álláspont is.
Borsos Orsolya rámutatott, az audiovizuális törvény húszéves, az idők folyamán pedig megváltoztak a médiaviszonyok: az online térnyerése átírta a játékszabályokat, visszahatott a televízió- és rádióadók működésére is.
Borsos Orsolya ugyanakkor bizakodó, hiszen az utóbbi időben megkezdődött egy paradigmaváltás: az üzenetek szerinte egyre inkább arra összpontosulnak, hogy tartsuk be a szabályokat, oltassuk be magunkat, próbáljuk közösen leküzdeni a súlyos járványhelyzetet.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
szóljon hozzá!