2007. május 31., 00:002007. május 31., 00:00
Erről a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet képviselő ügyvédnő, Sinkler Németh Emőke is csak a helyszínen értesült. A tegnap reggelre tervezett bírósági tárgyaláson az ügyészség képviselője bejelentette, az alapító tagként szereplő szentkatolnai és nagyborosnyói tanács visszavonta a társulásról szóló határozatot; a tárgyalást június 13-ára halasztották.
György Ervin Kovászna megyei prefektus a sajtótól értesült az ügy fejleményéről. Érdeklődésünkre kiderítette, hogy a két település önkormányzata közel két hónapos késéssel válaszolt a prefektúra február 28-i felhívására, amely a téves határozatok visszavonására vonatkozott. A nagyborosnyói önkormányzat április 24-én, a szentkatolnai pedig április 27-én, vagyis a prefektúra felszólítása után két hónappal döntött úgy, visszavonja korábbi, téves határozatát. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: Bartha László nagyborosnyói polgármester és Tusa Levente, Szentkatolna polgármestere önként döntött, és nem értesítette a kezdeményezőket. Hozzáfűzte, ha a prefektúra nem támadta meg a határozatokat, akkor nem kellett volna visszavonniuk azokat. A tanácselnök közölte: az intézmény jogászai ma megvizsgálják, milyen következményekkel jár a két település döntése.
Bartha László a Krónika érdeklődésére megerősítette a határozat visszavonásának hírét. Kérdésünkre, hogy miért csak két hónapos késéssel tették ezt, elmondta: nem tudja, mikor kapták meg a prefektúra felszólítását, ezt az önkormányzat jegyzője tartja számon. „Ha késve is, de jó döntést hoztunk, mert szerencsére nem került sor arra, hogy a prefektúra bepereljen bennünket – magyarázta Bartha. – Szerintem az egyesületet nélkülünk is be lehet jegyeztetni.”
Sándor Márta, a szentkatolnai önkormányzat jegyzője lapunknak elmondta: a márciusi tanácsülés után kapták meg a prefektúra februári felszólítását, amelyben azt kifogásolták, hogy az önkormányzat a társulásról szóló határozatot csak magyar nyelvű újságban hozta nyilvánosságra, illetve hogy az egyesület alapító okiratait a polgármester még a tanács döntése előtt aláírta. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.