Elhatárolódás. Tarr Zoltán szerint a Tisza nem támogatja új határon túli magyar párt alapítását
Fotó: Facebook/Tarr Zoltán
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke Facebook posztjában.
2026. április 30., 09:332026. április 30., 09:33
A politikus, aki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő vezetőjeként a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd, hangsúlyozta:
Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára,
– fogalmazott szerda késő esti bejegyzésben.
Emlékeztetett arra, hogy a leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt napokban a határon túli magyar pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette: kapcsolataikat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezik.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy
A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik, ugyanakkor alapvető változásokat várnak el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.
Megismételte Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint a felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.
Mint arról beszámoltunk, Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) néven politikai alakulatot kíván létrehozni Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója.
„Vége a várakozásnak. Az RMEP megérkezett. Letettük az alapokat” – írta közösségi oldalán a sepsiszentgyörgyi származású, évek óta Magyarországon élő színművész.
Vasárnapi szűkszavú posztját hétfőn hosszabb követte, amelyben a Tisza Párt legmarkánsabb erdélyi képviselője
„A romániai magyar közösség jövőjét nem néhány szereplőnek kell eldöntenie, hanem közösen kell felépítenünk – éljünk bárhol: Bukarestben, Nagyváradon, Nagybányán vagy Zilahon, Sepsiszentgyörgyön vagy Szebenben, Budapesten vagy Torontóban, Zalaegerszegen vagy Münchenben” – olvasható a programrészletben.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Kátai szerint a romániai magyar társadalom kettős politikai szorításba került: egyik oldalról a helyi hatalmi hálózatok, másik oldalról a külső politikai elvárások szabták meg, miről lehet beszélni, mit lehet kérdezni, és meddig lehet önállóan cselekedni.
Úgy véli, olyan romániai magyar közösséget kell építeni, amely erős, önazonos, szervezett és cselekvőképes; amely nem sodródik, hanem képes alakítani saját jövőjét.
Erről lapunk is meggyőződött, amikor kereste a bukaresti törvényszék honlapján a Romániai Magyar Egységpárt alapításáról szóló határozatot, amelynek azonban nincs nyoma.
Nem véletlen, hiszen Kátai hétfőn kora délután újabb poszttal jelentkezett, amelyben közölte: az RMEP három alapító tagot toboroz, akik aktívan részt vennének „egy egységre, valódi képviseletre és közösségi felelősségre épülő politikai mozgalom felépítésében”.
Megemlítette, fontos feltétel, hogy a jelentkező korábban semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, és „tiszta lappal, hitelesen tudjon részt venni egy új közösségi-politikai kezdeményezés elindításában”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás