2009. október 30., 10:322009. október 30., 10:32
„Jó napot kívánok! X vagyok az Y telefontársaságtól. Értesítem, hogy sorshúzással ön a szerencsés kiválasztott, akinek hűségét jutalmazza a társaságunk. Ön 500 ingyenpercet nyert a hálózaton, és további 500 ingyenpercet bármelyik hálózatban. Ugyanakkor hat hónapig nem kell fizetnie a bérletét” – a szöveg hallatán érdemes gyanakvónak lenni, állítja Dumitru Ungureanu rendőrtiszt, a Kovászna megyei rendőrség sajtóosztályának munkatársa.
A rendőrtiszt szerint a kulturált, választékos szókincsű, bársonyos hangú telefonáló általában román nyelven beszél, és keresztkérdésekkel sem lehet zavarba hozni. A csaló általában azt kéri, hogy bizonyos összeggel, telefonon keresztül töltsék fel a SIM-kártyáját. Időközönként azonban változtatják a „receptet”, hogy a kiszemelt áldozat ne foghasson gyanút.
A rendőrtiszt elmondta, az elmúlt időszakban újra riasztóan megnőtt a telefonos átverések száma. Úgy vélte, az ilyen jellegű csalás könynyen kivitelezhető mindaddig, amíg a vonal másik végén akad valaki, aki hisz a csodákban. A forgatókönyv általában ugyanaz, csak a részletek változnak. A gyanútlan áldozatot értesítik, hogy pénzt vagy különböző értékes tárgyakat, telefont, televíziót, gépkocsit nyert, esetleg a telefontársaság jutalmazta valamilyen kedvezménnyel.
Azonban ahhoz, hogy a nyeremény birtokába juthasson, a „szerencsés kiválasztottnak” telefonos feltöltőkártyát kell vásárolnia, és ennek a kódját el kell küldenie megadott telefonszámra, vagy különböző „illetéket” kell befizetnie megadott bankszámlára. Bár ezek a történetek eléggé átlátszóak, a rendőrtiszt megfogalmazása szerint „kilóg a lóláb”, mégis mindig akad valaki, aki hagyja magát becsapni. Dumitru Ungureanu több példával is előrukkolt, hogy felhívja a lakosok figyelmét a jelenségre.
Mint mesélte, egy 34 éves sepsiszentgyörgyi fiatalasszony elhitte, hogy nyert 1750 eurót és egy utolsó generációs mobiltelefont. Több mint 750 euró értékben vásárolt feltöltőkártyát, és a kódokat elküldte a telefonálónak. Csak másnap ébredt rá, hogy csúnyán átverték, amikor a bankszámláján hiába kereste a hatalmas nyereményt. Egy berecki férfi szemrebbenés nélkül fizetett ki 2500 lejt a szélhámosoknak, akik arról értesítették, hogy 20 ezer euró szerencsés nyertese.
A berecki férfi valójában azért volt szerencsés, mert miután befizette a kért összeget, észbe kapott és jelentkezett a rendőrségen. A nyomozók néhány óra alatt lefülelték a két ploieşti-i fiatalembert, akik egy postakirendeltségen akarták felvenni a pénzt. Egy másik, ugyancsak gyakori áltörténet a téves telefonszámláról szól. A csalók felhívják az áldozatot, és közlik, hogy tévesen hatalmas összegre állították ki a számláját. Hogy korrigálja a tévedést, utasítják az előfizetőt, hogy különböző manővereket hajtson végre a telefonján. A becsapott személy utólag jön rá, hogy akaratlanul több tíz vagy több száz euróval töltötte fel mások telefonkártyáját. Előfordult, hogy a kár értéke meghaladta a 800 eurót.
Dumitru Ungureanu beszámolója szerint a rendőrség és a telefontársaságok felvilágosító kampánya ellenére több százan esnek a szélhámosok csapdájába. Sokan nem is jelentik az esetet a rendőrségen, mások abban bíznak, hogy tetten érik a csalókat és visszakapják a pénzüket.
A rendőrtiszt azonban azt állítja, nehéz felgöngyölíteni ezeket az ügyeket. A tettesek azonosítása sem könnyű, hiszen általában előre megvásárolt, név nélküli kártyáról telefonálnak. De akkor sem könnyebb a nyomozás, ha bérletes számról hívják a kiszemelt áldozatot. Ugyanis a törvény értelmében a rendőrség csak ügyészségi engedéllyel, szervezett bűnözés gyanúja esetén kérhet ki azonosító adatokat a telefontársaságoktól. A telefonos átverések viszont nem tartoznak ebbe a kategóriába.
A rendőrtiszt figyelmeztet: nem szabad figyelembe venni a nyereményekről értesítő telefonhívásokat, üzeneteket. Ilyenkor ajánlatos felvenni a kapcsolatot a telefontársasággal, és ellenőrizni az információkat. Ugyanakkor soha nem azt a számot kell hívni, amit a telefonáló megad, hanem a közönségszolgálati számokat. Ha pénzt kér, akkor találkozást kell megbeszélni a telefonálóval, ugyanis a csalók soha nem vállalják a személyes találkozót. Emellett soha nem szabad személyes adatokat közölni senkivel, hangsúlyozta Dumitru Ungureanu.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.