Fotó: Mediafax
Mint mondta, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében a cég nagyméretű javítási és korszerűsítési munkálatokat végzett a Kövesdomb és a November 7. negyedben lévő kazánházakban, valamint a Bodor Péter soron található tömbházakat ellátó rendszeren. A lakosoknak idén télen valamivel többet kell fizetniük a szolgáltatásért, a tanács a korábbi 186 lejről 193,48 lejre emelte egy gigakalória hőenergia árát.
A vásárhelyi szolgáltató helyzetét megkönynyíti, hogy a Boc-kormány október 12-i határozatában hatmillió lej értékű támogatást utalt ki számára. „Nem tudjuk azonban, mikor kerül a bankszámlánkra ez az összeg, hiszen a korábban Marosvásárhelynek ítélt 745 ezer lejes kormánytámogatásra is várunk még” – közölte Bauer Andrea, aki szerint az összegből a cég részben törlesztheti a gázszolgáltatóval szembeni adósságait.
A kormánytámogatás révén beindíthatja a távfűtést a brassói hőerőmű is azon lakások esetében, amelyek még mindig a városi távhőhálózaton keresztül kapják a hőenergiát. Florin Cuţitei, a hőerőmű igazgatója szerint kilencezer lakásban már péntek óta biztosítják a szolgáltatást, és a héten a további 18 ezer lakásban is megoldódik a távfűtés és a meleg víz problémája, de, mint fogalmazott, legalább egy hétbe beletelik, amíg a szolgáltatás zavartalanul működik majd. Hozzátette, november elsejétől még az eladósodott lakótársulások esetében is biztosítják a távfűtést.
| Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást. „Annak idején közvélemény-kutatást végeztünk, és a távfűtésben érdekelt 600 családból alig 50 kívánta igénybe venni azt. Megszüntettük, mert nem érte meg működtetni a régi, elavult rendszert” – közölte lapunkkal Bekő Tamás városmenedzser. Hozzátette: a régi kazánház sorsáról a következő tanácsüléseken határoznak majd, a tervek szerint az elavult gázkazánokat ócskavasként értékesítik. Az épületet felújítanák és bérbe adnák, vagy civil szervezetek rendelkezésére bocsátanák. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Kereskényi Gábor alpolgármester lapunknak elmondta: a legtöbb megyeközpontbeli tömbház saját hőközponttal rendelkezik, de olyan lakások is vannak, amelyek saját kazánt szereltettek fel. „Európa több országában az a bevált szokás, hogy egy lépcsőház vagy tömbház saját kazánházat alakít ki, így oldja meg a fűtést” – részletezte az elöljáró, aki szerint Szatmárnémeti komoly pénzeket spórol meg a kormánynak azzal, hogy nem működteti a távhőrendszert, és nem igényel támogatást. A tanács a kazánházak épületeit húsz évre koncesszióba adta különböző cégeknek és nonprofit szervezeteknek, az egyikben például a magyar görög katolikus egyház készül imatermet létesíteni. Végh Balázs |
Mint ismeretes, júniusban mintegy húszezer brassói lakás maradt meleg víz nélkül, miután a lakótársulások mintegy 14,8 millió lejes adósságot halmoztak fel a hőerőműnél. Az elmúlt héten a brassói létesítmény 56 millió lejt kapott a kormánytól, amiből kiegyenlítette a GDF Suez Energy Romániánál felhalmozott több mint 60 millió lejes adóssága egy részét.
Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek. „Idén később indítottuk be a távhőszolgáltatást, mert hosszú, meleg ősz volt. Tavaly már szeptember 18-ától fűtöttünk” – közölte a Krónika kérdésére Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Mint mondta, évente átlagosan 235 napig fűtenek, tavaly például szeptember 18-ától május 15-éig tartott a fűtési szezon. Az igazgató szerint idéntől 24 órás szolgáltatást biztosítanak, mert ez sokkal gazdaságosabb, mint a korábbi gyakorlat, amikor éjszaka szünetelt a szolgáltatás.
„A lakók annyit fizetnek, amennyi hőt használnak” – magyarázta, hozzáfűzve, hogy tavalyhoz képest nem növekedett a szolgáltatás ára, továbbra is 199 lejbe kerül egy gigakalóriányi hőenergia. Emellett az önkormányzat a meleg víz esetén havi 30 lejes támogatásban részesít minden, 65. életévét betöltött személyt, ami körülbelül 2,5 köbméternyi meleg víz árának felel meg. Duda Tihamér arról is beszámolt, hogy a Hargita megyei városban egyre többen csatlakoznak vissza a távhőrendszerre, a nyár folyamán 61, korábban levált lakást csatoltak vissza.
| Emil Boc ügyvezető kormányfő tegnap felkérte a parlamentet, hogy sürgősségi eljárással módosítsa a küszöböt a fűtéspótlék esetében, miután a kormány két hete csökkentette azt. Cătălin Nechifor szociáldemokrata képviselő ennek kapcsán kijelentette: az új parlamenti többség kijavítaná a Boc-kormány által elkövetett hibát, és növelné a küszöböt. Mint ismeretes, a kormány 2009/105-ös sürgősségi rendelete szerint csak azok a családok részesülhetnek a támogatásban, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 425 lejt. Tavaly ez a küszöb 615 lej volt. A honatya úgy tudja, a küszöb csökkentése révén a kormány mintegy 700 ezer lakostól vonta meg a fűtéspótlékot. A politikus szerint azáltal, hogy Boc módosítással kívánja korrigálni a sürgősségi rendeletet, a parlamenttel akarják kijavíttatni saját hibáját. Hozzátette, a pénzügyi és költségvetési szakbizottság tagjaként javasolni fogja, hogy a tavalyinál is magasabb küszöböt vezessenek be, 650 lejre emeljék a határértéket. Mint mondta, az ellenzék a szakbizottságban is többséget alkot, és megpróbálja kijavítani a hibát. Emil Boc ügyvezető miniszterelnök szombaton bejelentette: parlamenti módosítással próbálja korrigálni a fűtéspótlékra vonatkozó rendeletet, hogy vissza lehessen térni a tavalyi határértékhez. Korábban úgy nyilatkozott, november elsejétől megpróbálják emelni a csökkentett küszöböt, de csak akkor, ha pénzt takarítanak meg más területeken. Boc a válsággal indokolta a csökkentést, azt állítva, hogy az intézkedés révén 70 millió eurót takarít meg a kormány. Pap Melinda |
Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban – közölte lapunkkal Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Mint mondta, a hőenergia árát utoljára tavasszal emelték 197 lejre, és ha nem drágul jelentősen a gáz, ezt az árat a teljes fűtési szezonban tudják tartani.
A székelyudvarhelyi szolgáltatónak is vannak anyagi nehézségei: több mint négymillió lejes adóssága volt, amit önkormányzati támogatással sikerült a felére csökkenteni. A további tartozást havi lebontásban törlesztik a gázszolgáltató felé. Bár végeztek kisebb felújításokat a hálózaton, a tervezett teljes felújítást az állami támogatás késése miatt a következő szezonra kellett halasztani.
Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát, bár ahhoz, hogy a hőerőmű fedezni tudja az előállítás költségét, sokkal magasabb tarifára volna szükség – tájékoztatta lapunkat Eustafie Ilisei, a hőerőmű szóvivője. A nagyváradi lakosok 145 lejt fizetnek egy gigakalória hőenergiáért, ehhez még hozzáadódnak az állam, illetve az önkormányzat által nyújtott szubvenciók, így a hőerőmű 180 lejt könyvelhet el gigakalóriánként.
A Közműszolgáltatók Működését Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) előírásainak megfelelően ennél drágábban nem árulhatják az energiát, mondta a szóvivő, aki szerint az ország egyéb városaiban ennek mintegy kétszeresét állapították meg plafonként az illetékesek. Ilisei azt állítja, nem tudja, mi az oka annak, hogy Váradon messze a legolcsóbb a szolgáltatás a többi megyeszékhelyhez képest, mindenesetre reméli, hogy a hatóság figyelembe veszi a hőerőmű vezetőségének legújabb kérelmét. Mint mondta, ez már a harmadik év, amikor kérvényezik a plafonemelést.
A váradi hőerőmű szenet és kőolajat használ, egyelőre sikerült megvásárolni a fűtőanyagot. „Fűtőanyagunk van, és szerződéseink a további beszerzésekre, csak pénz nincs” – összegzett Ilisei. A hőerőműnek jelentős adósságai vannak, de hogy pontosan mennyi, senki nem tudta megmondani. A kormány október 12-i ülésén az ország 21 városának utalt ki támogatást, ám a nagyváradi hőerőmű tartozásai ellenére nem szerepel közöttük. Lucia Varga Bihar megyei liberális képviselő felrótta a kormánynak, hogy politikai alapon támogatja a hőerőműveket, ugyanis a pénzt kapott önkormányzatok fele PDL-s vezetésű, Nagyvárad élén pedig tavaly óta liberális polgármester áll.
Nem nő, sőt csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. Sorin Apostu polgármester nemrég bejelentette, hogy az önkormányzatnak sikerült előnyös szerződést kötnie a Petrom gázszolgáltatóval, és ennek köszönhetően nem kell emelni a távfűtési díjat, sőt az sem kizárt, hogy a kincses város lakói idén tíz százalékkal kevesebbet fizetnek majd a szolgáltatásért, mint tavaly.
Az elöljáró szerint az önkormányzat idén télen 65 millió lejt fizet a Petromnak a földgázért, kétmillió lejjel kevesebbet, mint tavaly fizetett az E.ON Gaznak. Mint mondta, az az 50 ezer kolozsvári lakás, amely a távhőhálózatra csatlakozik, idén 4 lejjel kevesebbet, 165 lejt fizet egy gigakalória hőenergiáért, az előállítási ár 347 lej. Sorin Apostu szerint a csökkentést többek között az tette lehetővé, hogy az elmúlt években jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztek. Egy 72 millió lejes beruházás révén a szolgáltató újabban elektromos energiát is termel a hőenergia mellett.
Emil Miron, a RAT igazgatója elmondta: a kolozsvári szolgáltató az egyetlen az országban, amely nem tartózik a beszállítóknak. Az igazgató szerint az általa vezetett vállalat abban az esetben is ki tudná fizetni a fűtőanyagot, ha nem kapna támogatást a kormánytól vagy az önkormányzattól. Miron arról is beszámolt, hogy az utóbbi időben nem nőtt a hálózatról leválók száma. Úgy vélte, a következő időszakban sokan vissza fognak térni a városi szolgáltatáshoz, hiszen egy magánhőközpont működési ideje körülbelül tíz év, és sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy új kazánt vásároljanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok