Tamás Sándor: az otthonteremtés a feladat – interjú

– Az év vége a számadás és egyben a tervezés időszaka. Melyek voltak a Kovászna megyei önkormányzat munkájának legfontosabb eredményei?
– A székelyföldi gazdaember év végén hagyományosan számadást készít. Tény, hogy gazdaságilag nagyon nehéz év volt, és sajnos nagyon jól tudjuk, hogy 2010-ben is mélyülni fog a pénzügyi válság, ennek ellenére sikerült bebizonyítani, hogy ilyenkor is lehet fejlesztési pénzeket előteremteni. Igazuk volt azoknak a közgazdászoknak, akik az év elején azt tanácsolták, hogy infrastrukturális fejlesztésekbe fogjunk, még hitelfelvétel árán is. Maximálisan kihasználtuk a különböző kormányprogramok adta lehetőségeket. Sokat dolgoztunk, lobbiztunk Bukarestben, és meg is látszik a hatása.

– Milyen pályázási lehetőségeket próbált kihasználni a megyei tanács, milyen eredményekkel? Hogy áll a megye ilyen szempontból a szomszéd megyékhez viszonyítva?
– Előkészítettünk több nagyobb volumenű uniós pályázatot, ezeken rendkívül sokat dolgozott a megyei tanács szakapparátusa. Ezek eredményét jövőre várjuk. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt 12 hónapban több mint 65 millió euró értékben tettünk le pályázatot, amelyből több mint 20 millió eurót meg is nyertünk. Folyamatban van a megyei kórház felújításáról szóló pályázatunk, leadás előtt áll a megyei hulladékkezelő projektünk és a vízhálózat bővítéséről szóló pályázatunk is, ezek mind sok millió eurós nagyságrendű fejlesztések. Olyan fejlesztések, amelyek a háromszéki emberek és családok életét teszik könynyebbé, amelyek Székelyföld településeit teszik élhetőbbé.

– Hogyan állnak a megyei utak felújításával?
– Jövőre folytatni fogjuk az úthálózat javítását is. Több mint 830 kilométer útszakasz van a megyében, idén több mint 100 kilométernyi összefüggő aszfaltszőnyeget öntöttünk. Sok ember azt mondja, hogy ilyen ütemű útépítés 10–15 éve nem volt a megyében. Olyan helyekre került aszfaltszőnyeg, ahol soha nem volt eddig, például Ikafalván, Felsőlemhényben, Bitán vagy Szárazajtán. Teljesen felújítjuk a Kökös–Bükszád, Kézdivásárhely–Katrosa, Kökös–Uzon útszakaszokat. Beindult, és jövő évben folytatódik a Focşani–Kézdivásárhely közötti szakasz építése is.

– Milyen mértékben változott a kulturális élet a megyében?
– Kulturális téren nagyobb rendezvények finanszírozását tűztük ki célul, amelynek megvalósításában a megyei kulturális intézmények közösen vesznek részt, ki-ki a maga szakterületén. Erre már van egy jó példa: az idei évben hirdettük meg először, hogy egy-egy évet valamelyik kiemelkedő háromszéki személyiség emlékének szentelünk. Így lett 2009 Benedek Elek-emlékév. A valódi szakítópróba azonban a 2010-re meghirdetett Háromszéki Képzőművészetek Éve lesz. A szakma – Barabás Miklós Céh, Kovászna Megyei Képzőművészek Szövetsége – segítségével nagyszabású rendezvénysorozatot tervezünk, amely a szoborállítástól a tárlatokig, konferenciáktól a kiadványokig számos eseményt tartalmaz. Fontosnak tartjuk a tematikus rendezvényeket. Ugyanezt tervezzük turisztikai vonalon is. Jövőre a megyei turisztikai napok főként a lovas tevékenységek köré szerveződnek, megkülönböztetett szerepet kap a hagyományőrző huszártoborzás. Össze kell fogni a szerteágazó energiákat rendezvényszervezés szempontjából is, hogy rangos események legyenek Háromszéken, Székelyföldön, amelyek megmozgatják a helyi lakosságot, és idevonzzák a turistákat is.

– Bizonyára kudarcok, sikertelenségek listája is létezik a megyeházánál...
– A Borvíz útjához kötődnek a legkellemetlenebb emlékeink, a kivitelezés többször is halasztódott, s volt olyan pillanat, amikor azt hittük, elvész az egyik legnagyobb turisztikai infrastrukturális fejlesztési programunk. Az elkövetkezőkben alaposabban kell dolgozni, nagyon oda kell figyelni a részletekre. A Borvíz útjánál a kivitelezővel voltak gondjaink, de sikerült kimozdítani a holtpontról, és reméljük, hogy jövő évben megvalósulhat a 6,5 millió eurós pályázat. Az igazság az, hogy az év folyamán többször is álmatlan éjszakát okozott, reménytelennek tűnt a megoldás.

– Melyik volt 2009 legemlékezetesebb pillanata?
– Hál’istennek több is volt, de talán a legszebb a Benedek Elek-szobor felavatása. A koncepciójában is rendhagyó szobor az első pillanattól sokak tetszését elnyerte, a gyerekek pedig szívből jövő szeretettel fogadták, nem telik el nap, hogy ne ülnének Elek apó szobra mellé fényképet készíteni.

– Új kormány alakult, melyben az RMDSZ is szerepet vállalt. Jelentősen változhat-e ennek révén a kormánytámogatás mértéke Kovászna megyében?
– Azért politizálunk, hogy az emberek érdekeit képviseljük, azért, hogy legyenek politikai eszközeink a konkrét problémákat megoldani. Már bebizonyosodott, hogy eredményesen dolgozni kormánypozícióból lehet. Ilyen értelemben azt várjuk a parlamenti képviselettől, a kormányban dolgozó szövetségi képviselőktől, hogy egyre több megoldással tudjanak szolgálni a felmerülő gondokra. Bízom abban is, hogy lesz magyar prefektus, lesznek magyar intézményvezetők Kovászna megyében. Számunkra a dél-tiroli megoldás a modell, ahol az etnikai arányosság elvét alkalmazzák elsősorban a költségvetési intézményekben, de nemcsak ott.

– A Székelyföldhöz kapcsolódó, főként Hargita megyével közös, regionális projekt is beindult az elmúlt időszakban. Ezek sikeréről is be lehet már számolni?
– Azt vállaltuk, hogy újraépítjük Háromszéket, a Székelyföldet. Nemcsak az infrastrukturális beruházásokat, hanem a szellem, a morál és az emberek közötti szolidaritás megerősítését is ideértjük. Kell legyen olyan hely, ahol mi vagyunk a legfontosabbak, és mi azt akarjuk, hogy ez a hely végre Székelyföld legyen. Sajnos a nyugati civilizáció negatív hozadéka nálunk is lerakódott, sajnos a romániai társadalmi élet hordaléka minket sem kímélt az elmúlt évtizedekben. 1989 után Székelyföldön is felerősödött a nemtörődömség. Sokan csak a saját boldogulásuk után loholtak. Ez gyengítette a családi és a kisközösségi kötelékeket. A mi feladatunk, hogy megfogalmazzunk egy sikeres, pozitív jövőképet. Ennek az alapja a székely ember lehet, aki becsületes munkával, és mások iránti szolidaritással éri el a maga szerencséjét. Azt szeretnénk, ha siker lenne az, hogy az ember saját otthont teremthet itthon. Siker a napról napra gyarapodó család. Siker az, ha a bajba jutottakon azonnal tudunk segíteni. Szeretnénk, ha siker lenne az egymásról való gondoskodás és az egymás iránti tisztelet. És igenis siker az, ha nem egymás ellen harcolunk, hanem mindahányan vagyunk, összefogunk, mert összetartozunk. Ez lehet a sikeres Székelyföld alapja. Ehhez még hozzátesszük az infrastrukturális fejlesztéseket, hogy jobb úton járjunk, hogy legyen tiszta az ivóvíz, hogy gyermekeink korszerű iskolákba járjanak.