Fotó: Beliczay László
Torzítanak a hatóságok és a média az új típusú koronavírus-járvány kapcsán azzal, hogy abszolút számokat közölnek a viszonyszámok helyett – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus a 10. Szociológus Napok online kiadásán.
2020. május 04., 20:022020. május 04., 20:02
2020. május 04., 21:302020. május 04., 21:30
A hétfő délutáni nyitónapon tartott előadásában Veres Valér szociológus, főszervező rámutatott: a bukaresti operatív kommunikációs törzs és egyéb hatóságok, illetve a médiakommunikáció egyik legnagyobb torzítása, hogy sok esetben abszolút számokat használnak viszonyszámok helyett az új típusú koronavírus okozta járvány kapcsán.
– hangzott el a 10. Szociológus Napok élő Facebook-közvetítésében.
A virtuális konferenciateremben Veres Valér Halálozási adatok a világjárvány idején: a számok és ami mögötte van című előadásában utalt a média kiemelt felelősségére a vírushírek terjesztésében, de arra is, hogy az egyes országok nem egységes kritériumok alapján jelentették, hogy a koronavírus vagy esetleg valami más volt a fő halálok az elmúlt hetekben a COVID-19-cel összefüggésbe hozott halálesetek kapcsán, ami torzíthatta a nyilvánossághoz eljutó híreket.
Veres Valér szerint az új típusú koronavírus-járvány valós méreteiről azért sincsenek reális információink, mivel csak azokról az esetekről tudunk, akiket leteszteltek, vagy a Covid-19-cel tetézett betegségben haltak meg. Hogy a valós helyzetet felmérjük, politikai akarat és technikai lehetőségek kellenek, ami nem mindenhol biztosított.
Fotó: Forrás: Egészségügyi Minisztérium
Például egymillió beteg az Amerikai Egyesült Államokban nem jelenti ugyanazt, mint Szlovéniában, ahogy az sem mindegy, hogy milyen koncentrációban fordulnak elő a betegek, 100 eset az egész ország területén mást mond, mintha Kolozsvár egyetlen lakónegyedében lenne.
Ez a torzítás a bezártsággal párosulva károsan hat a lakosság mentális egészségére, erősíti a félelmet, mutatott rá a társadalomkutató.
Úgy vélte, az abszolút számok elsősorban arra jók, hogy ezek alapján grafikonokat, görbéket készítsenek a járvány alakulásáról. „Ha fényezni akarja magát egy kormány, választhat a különböző mutatók között” – utalt az adatok értelmezhetőségére Veres Valér.
A halandóság mérése is számos kérdést felvet, hiszen a különböző országok másként szabályozzák a halálok meghatározását – mutatott rá az elsősorban demográfiai témákkal foglalkozó szociológus. Van, ahol a Covid-19 az elsődleges halálok, máshol – ha a betegnek előtte voltak krónikus betegségei – csak másodlagos.
Fotó: Árvai Károly/MTI
A korábbi évek általános elhalálozási adataival összevetve például Nagy-Britannia esetében jól látható, hogy az elmúlt hónapban jóval magasabb volt az elhalálozási arány, mint az elmúlt öt év azonos időszakában. De lehet, hogy az éves adatokban már kevésbé lesz feltűnő a különbség.
„A sajtó számára sokkal szakszerűbb adatokat kellene közöljenek a hatóságok” – mondta mintegy következtetésként Veres Valér, aki szerint ezekre a társadalmi hatásokra is jobban kellene figyelniük, akárcsak a korlátozó intézkedések kapcsán felmerülő morális dilemmákra.
A média által közölt abszolút adatok félelemkeltő hatásának egyik következménye az a bizarr helyzet, hogy az esetleges fertőzöttek félnek orvoshoz fordulni, kórházba menni – mutatott rá felkért hozzászólóként Turóczi Ildikó orvos, Afrika-kutató.
A jelenlegi járványhelyzetben fontos lenne a már-már lelki terrornak nevezhető félelemkeltés minél előbbi oldása, valamint a pragmatikus és hozzáértő kommunikáció a lakosság felé – mondta el a Krónikának Turóczi Ildikó, szabadpraxissal rendelkező független orvos.
A sürgősségi ellátásban dolgozó szakember szerint a vírushírek hatására nagy a bizonytalanság, a kórháztól való rettegés, ugyanis kialakult egy olyan kép, miszerint a kórházban halnak meg legtöbben. Holott, jelentette ki, sok esetben vitatható, hogy a halál oka a vírus, vagy a legtöbb áldozatnál meglévő alapbetegség.
sok beteget ugyanis többször letesztelnek a betegség során.
Fotó: Kovács Tamás/MTI
Ráadásul sok tesztnek nagyon gyatra a minősége, és még a legmegbízhatóbbnak tartott PCR-készülék is genomszintjén mutatja a vírus esetleges jelenlétét. „Olyan, akár a medvenyom: a medve vagy ott van, vagy ott volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pozitív tesztből nem egyértelmű, hogy az illető az adott pillanatban fertőzött-e.
Hozzátette, a biológusok a kisközösségi szintű esettanulmányokat várják, szerintük ezek inkább rávilágítanak majd a reális helyzetre, többet elárulnak a vírusról.
A szerdán este záruló 10. Szociológus Napok előadásait a rendezvény Facebook-oldalán lehet követni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!