Szívkímélően, kockázatcsökkentően kell edzeni: életmód-tanácsadó és kardiológus a veszélyek kiküszöböléséről

Erről tanúskodik egy nemrég történt haláleset is: egy 49 éves romániai nő agyérgörcsben elhunyt egyórás kondizás után. Szőcs Enikő életmód-tanácsadó megkeresésünkre ismertette a testmozgás esetén fennálló kockázati tényezőket és felvázolta a biztonságos edzés körülményeit.

Csökkenteni a lehetséges kockázati tényezőket

Szőcs Enikő, a sepsiszentgyörgyi Change Center testedző központ alapítója szerint a sérülések vagy akár súlyosabb lefolyású bajok még a rendszeres és kiegyensúlyozott edzésprogram mellett is előfordulhatnak, ugyanis bárkinek lehetnek olyan gyengeségei, kisebb-nagyobb betegségei, amelyekről nincs tudomása. A kockázati tényezők csökkentése és a mozgás hosszú távú élvezete érdekében fontosnak tartja az időszakos kivizsgálásokat, a fizikai képesség és az egészégi állapot felmérését.

A biztonságos edzésprogram kialakításához elengedhetetlennek tartja a saját fizikai adottságok, a testösszetétel, a kórkép, régi sérülések, az előzetes fizikai aktivitás eredményeinek, az attitűd, a lelki állapot és a tápláltsági szint felmérését, amelyre a Change Centerben külön hangsúlyt fektetnek.

Tapasztalata szerint a leggyakoribb veszélyforrást a túlterhelés jelenti, amikor az edzés intenzitása nem az egyén képességeihez mérten történik. Ennek következtében a lágyszövetek roncsolódásán – beleértve az edzés után jelentkező erős izomlázat – túl a szívkapacitás funkciója is csökkenhet. Rendszeresen előforduló jelenség a kimerüléses túlterhelés is, amely az edzéstervben állandóan fenntartott terhelés mellékhatásaként, törés vagy szakadás formájában jelentkezik.

– hívta fel a figyelmet az életmód-tanácsadó.

Természetesen az lenne az ideális, ha a kezelőorvosunkkal vagy az edzőnkkel egyeztetve, figyelembe véve a betegségeinket, közösen állítanánk össze a megfelelő egészségprogramot” – véli Szőcs Enikő. Hozzáteszi, ha valaki nem bírja a bizonyos mozgásformával járó intenzív terhelést, azt jelenti, hogy nem az illető egészségét szolgálja, így abba kell hagyni.

„A kevesebb néha több mondás itt is megállja a helyét” – tette hozzá. Azok számára, akik nem rendelkeznek rutinnal a testmozgás terén, mindenképp ajánlja az életmód-tanácsadó vagy a személyi edző megkeresését, amelynek szakértelme által rengeteg időt és energiát megspórolhatnak, illetve megelőzhetik az esetleges sérüléseket, amely miatt kihagyásra kényszerülnének.

A tavaly márciusban megnyílt, majd a járványhelyzet miatt online átszervezésre kényszerült sepsiszentgyörgyi Change Center holisztikus megközelítéssel segíti az edzeni vágyókat. Az alapító és tanácsadó az egyénre szabott edzéstervek kialakításakor különös hangsúlyt fektet az egyén táplálkozási, mozgás- és életvitelbeli tulajdonságainak megismerésére, valamint arra, hogy a lehető legtöbb módszerrel felmérje a fizikai és életviteli kapacitást.

Úgy véli, a teljesítményközpontúságról az egészségtudatos megközelítésre helyezve a hangsúlyt, lényegesen hatékonyabb, hosszú távon fenntartható rendszert lehet kialakítani, amelyet a visszajelzések is alátámasztanak. „Az első lépés, hogy fontossá válik a mozgás és hiányolják, ha kimarad. Majd fokozatosan megtanulnak a táplálkozásra is nagyobb hangsúlyt fektetni, többet törődnek magukkal és nagyobb elvárásaik lesznek az életkörülményeikkel kapcsolatban” – osztotta meg Szőcs Enikő.

Edzzünk, de szívkímélően

Hadadi László marosvásárhelyi kardiológus szakorvos szerint a különböző szervrendszerek krónikus betegsége mellett az idült szív- és érrendszeri betegségek esetén is ajánlott a rendszeres testmozgás – annak típusát, gyakoriságát és intenzitását azonban a szakorvosnak kell meghatároznia. Hozzátette:

Elmondása szerint ugyanakkor léteznek bizonyos ritka, genetikai hátterű szívizombetegségek és szívritmuszavarok, amelyek fennálása esetén a versenysport kimondottan ellenjavallott, emiatt a hivatásos sportolóknak rendszeres kardiológiai ellenőrzésre kell járniuk.

Harmincöt éves kor alatt a versenysportot űzők esetében gyakoribbak, hátterükben általában fel nem ismert szívizom-, szívbillentyű- vagy szívritmusproblémák, illetve veleszületett fejlődési rendellenességek állnak. A 35 éves kor felett, sportolás közben jelentkező hirtelen szívhalált az estek nyolcvan százalékában az érelmeszesedés szövődményei, leggyakrabban szívinfarktus okozza” – ismertette a marosvásárhelyi orvosi egyetem adjunktusa. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy legtöbbször a terhelésre jelentkező, szorító mellkasi fájdalom, a nehézlégzés és akár az ájulás is jelentkezhet megelőző tünetként, amelyek esetében mindenképp szakorvoshoz kell fordulni, és csak a megfelelő kivizsgálás és kezelés után folytathatjuk a mozgást.

Hadadi László ismertette, hogy a fizikai terhelés nagysága alapján az ügyességi, a hirtelen és nagy erőkifejtést igénylő, az állóképességi és a vegyes sportágak négy kategóriáját különböztetjük meg. A terhelés erőssége szerint ezek lehetnek alacsony, közepes és magas intenzitásúak. „A golf és a sportlövészet alacsony, a lovaglás közepes intenzitású ügyességi sportnak számít. A diszkoszvetés, az alpesi síelés, a cselgáncs, a karate közepes, a súlyemelés vagy a boksz pedig magas intenzitású, hirtelen és nagy erőkifejtést igénylő sportágak.

A röplabda és a tenisz közepes intenzitású, a vízilabda, a versenyszerűen űzött futball, kosárlabda, kézilabda pedig magas intenzitású terheléssel járó, vegyes erőkifejtést igénylő sportágak” – részletezte a szakember. Hozzátette, a szívbetegek esetében elengedhetetlen az állapotfelmérés és a terheléses vizsgálat, ha az illető a közepesnél nagyobb intenzitású sportot kíván folytatni. Ezek alapján az orvos megállapítja a páciens terhelhetőségét és ennek függvényében testreszabott, egészségkímélő edzésprogramot ajánlhat számára.

„A vizsgálat során felmérjük a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát a következő 10 évre kivetítve, az életkor, a nem, a vérnyomás, a koleszterinszint és a dohányzás jelenléte alapján. Amennyiben ez a rizikó 5% alatti, az illető fizikailag aktív és nincsenek egyéb kockázati tényezői – ismert koszorúér-, cukor- vagy vesebetegség a személyes kórelőzményben, illetve szívinfarktus a családi kórelőzményben –, nem szükséges további kivizsgálás. Ha az illető ülő életmódot folytat, vagy a becsült kockázata ≥5%, vagy jelen van valamelyik az előbbi kockázati tényezők közül, de csak enyhe, vagy közepes intenzitású fizikai aktivitásban venne részt, akkor szintén nem szükségesek egyéb vizsgálatok. Amennyiben viszont magas intenzitású terhelésnek lesz kitéve, ez utóbbi, magasabb rizikójú csoport tagjainál érdemes speciális kardiológiai vizsgálatokat elvégezni” – összegezte a szakember.