Fotó: A szerző felvétele
2009. november 24., 09:412009. november 24., 09:41
„Minden évfordulót az minősít, hogy milyen értéket képvisel” – jelentette ki az erdélyi gyökerekkel rendelkező, Magyarországon született szerző tegnap Nagyváradon. Kifejtette: úgy érzi, az 1956 utáni kommunista rezsim politikai értelmezésén túl az értékrombolás diktatúrájának nevezhető: az emberi, vallási, nemzeti és európai értékeket egyaránt a földdel igyekezett egyenlővé tenni – hangsúlyozta Székelyhidi, aki ’56 után rövid ideig a mozgalom egyik választott vezetője volt. A ’89-es temesvári eseménysorozat tehát az értékmentés forradalma volt, vélte az író.
„Szellemi, politikai, közéleti népmozgalmakról beszélhetünk 1989 kapcsán, ám ezeknek a gyökere legalább egy évvel korábbra nyúlik vissza” – fejtette ki. 1988 volt ugyanis a kommunista diktatúra falurombolási tervének éve. Ez a szisztematikus falupusztítás az egész kommunista birodalomban egyedülálló volt, a környezeti értékek rombolásának gondolatát is magában hordozta.
Emiatt szerveztek Budapesten 1988. június 27-én Erdély-tüntetést, amely Székelyhidi meglátása szerint ’56 óta a legnagyobb ilyen jellegű megmozdulás volt a magyar fővárosban – a nemzeti értékrend szerint ugyanis Magyarország Erdéllyel szerves egészet, „értékteret” alkot. Szeptember 6-án Tőkés László akkori temesvári lelkész aláírta az Aradi Nyilatkozat néven ismert dokumentumot, amelyben felszólította a református gyülekezeteket: akadályozzák meg a falurombolást, amellyel Ceauşescu „a múltat semmisíti meg”.
Akkoriban Tőkés már a nemzetbiztonság által elszigetelten élt, mint egyébként az egész református egyház, mesélte a történész. Különleges volt ez a helyzet a többi európai kommunistaellenes mozgalom kirobbantójához képest, hisz mind Lech Walesának, mind Václav Havelnek politikai erő állt a háta mögött, Tőkésnek azonban az égvilágon semmi, csak az értékmentés szándéka és szerepvállalása, fejtegette Székelyhidi.
A lelkipásztor vezette mozgalom ráadásul nem tömegekből, hanem nemzeti és vallási kisebbségből indult ki, mégis az idő múlásával mindinkább elmélyült. 1989 októberétől kezdve Tőkés házi őrizetbe került, amiről környezete is hamar tudomást szerzett. Amikor december 15-én elhurcolták, már románok és magyarok, vallásosak és nem vallásosak egyaránt melléálltak. Egy hét alatt fajultak az események odáig, hogy december 21-én a Ceauşescu házaspárnak már menekülnie kellett.
A Végítélet december 16-án játszódik, és cselekménye egy temesvári kocsmáros, besúgó és kettős ügynök története körül forog. A darabot rendező Meleg Vilmos, a váradi színház Szigligeti Társulatának művésze, volt társulatvezetője azt mondta, szabad kezet kapott a direktori munkát illetően. A kocsmárost Dánielfy Zsolt debreceni színművész alakítja, de Varga Vilmos és Kiss-Törék Ildikó váradi színész is szerepet kapott. A szereplők koruknál fogva ugyanúgy átélték az eseményeket, mint a karakterek, akiket alakítanak, így számukra is különleges jelentőségű az előadás, mondta a rendező.
Debrecenben november 28-án 20 órától tartják a darab ősbemutatóját a Déri Múzeumban, 29-én 19 órakor Váradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában kerül sor a partiumi premierre.
Meleg Vilmos szerint az egyfelvonásos, egyórás darab iránt már több magyarországi és romániai színház is érdeklődött. „Minden műfaj közül a dráma a legmegfelelőbb a történtek lelkiismereti hatásának és a katarzisnak a megmutatására, hiszen akkor Temesváron az emberek valójában nem is Tőkés Lászlót, hanem az értékeiket védték, akár életük árán is” – összegzett a szerző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Látogatottsági adatok