Színdarabot írt a ’89-es rendszerváltásról Székelyhidi Ágoston

„Minden évfordulót az minősít, hogy milyen értéket képvisel” – jelentette ki az erdélyi gyökerekkel rendelkező, Magyarországon született szerző tegnap Nagyváradon. Kifejtette: úgy érzi, az 1956 utáni kommunista rezsim politikai értelmezésén túl az értékrombolás diktatúrájának nevezhető: az emberi, vallási, nemzeti és európai értékeket egyaránt a földdel igyekezett egyenlővé tenni – hangsúlyozta Székelyhidi, aki ’56 után rövid ideig a mozgalom egyik választott vezetője volt. A ’89-es temesvári eseménysorozat tehát az értékmentés forradalma volt, vélte az író.

„A múlt megsemmisítését” ellenezték

„Szellemi, politikai, közéleti népmozgalmakról beszélhetünk 1989 kapcsán, ám ezeknek a gyökere legalább egy évvel korábbra nyúlik vissza” – fejtette ki. 1988 volt ugyanis a kommunista diktatúra falurombolási tervének éve. Ez a szisztematikus falupusztítás az egész kommunista birodalomban egyedülálló volt, a környezeti értékek rombolásának gondolatát is magában hordozta.

Emiatt szerveztek Budapesten 1988. június 27-én Erdély-tüntetést, amely Székelyhidi meglátása szerint ’56 óta a legnagyobb ilyen jellegű megmozdulás volt a magyar fővárosban – a nemzeti értékrend szerint ugyanis Magyarország Erdéllyel szerves egészet, „értékteret” alkot. Szeptember 6-án Tőkés László akkori temesvári lelkész aláírta az Aradi Nyilatkozat néven ismert dokumentumot, amelyben felszólította a református gyülekezeteket: akadályozzák meg a falurombolást, amellyel Ceauşescu „a múltat semmisíti meg”.

Akkoriban Tőkés már a nemzetbiztonság által elszigetelten élt, mint egyébként az egész református egyház, mesélte a történész. Különleges volt ez a helyzet a többi európai kommunistaellenes mozgalom kirobbantójához képest, hisz mind Lech Walesának, mind Václav Havelnek politikai erő állt a háta mögött, Tőkésnek azonban az égvilágon semmi, csak az értékmentés szándéka és szerepvállalása, fejtegette Székelyhidi.

A lelkipásztor vezette mozgalom ráadásul nem tömegekből, hanem nemzeti és vallási kisebbségből indult ki, mégis az idő múlásával mindinkább elmélyült. 1989 októberétől kezdve Tőkés házi őrizetbe került, amiről környezete is hamar tudomást szerzett. Amikor december 15-én elhurcolták, már románok és magyarok, vallásosak és nem vallásosak egyaránt melléálltak. Egy hét alatt fajultak az események odáig, hogy december 21-én a Ceauşescu házaspárnak már menekülnie kellett.

Különleges jelentőségű előadás

A Végítélet december 16-án játszódik, és cselekménye egy temesvári kocsmáros, besúgó és kettős ügynök története körül forog. A darabot rendező Meleg Vilmos, a váradi színház Szigligeti Társulatának művésze, volt társulatvezetője azt mondta, szabad kezet kapott a direktori munkát illetően. A kocsmárost Dánielfy Zsolt debreceni színművész alakítja, de Varga Vilmos és Kiss-Törék Ildikó váradi színész is szerepet kapott. A szereplők koruknál fogva ugyanúgy átélték az eseményeket, mint a karakterek, akiket alakítanak, így számukra is különleges jelentőségű az előadás, mondta a rendező.

Debrecenben november 28-án 20 órától tartják a darab ősbemutatóját a Déri Múzeumban, 29-én 19 órakor Váradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában kerül sor a partiumi premierre.

Meleg Vilmos szerint az egyfelvonásos, egyórás darab iránt már több magyarországi és romániai színház is érdeklődött. „Minden műfaj közül a dráma a legmegfelelőbb a történtek lelkiismereti hatásának és a katarzisnak a megmutatására, hiszen akkor Temesváron az emberek valójában nem is Tőkés Lászlót, hanem az értékeiket védték, akár életük árán is” – összegzett a szerző.