Szilágy megyében is több magyar osztályt felszámolnak

További nyolc általános iskolát elemi tanintézetté alakítanak át – jelentette be Ioan Abrudan főtanfelügyelő azon a tegnapi találkozón, amelyen az iskolaigazgatók, a tanfelügyelők és Végh Sándor prefektus vett részt. A főtanfelügyelő szerint a tanintézetek felszámolására, összevonására két okból kel  l sort keríteni: a gyereklétszám nem érte el a négyet, ahogy azt a törvény vidéki iskolák esetében előírja, illetve az önkormányzatok nem voltak hajlandók tovább fenntartani azokat.

A tanintézetek felszámolása létszámleépítést is maga után von, a 2010/2011-es tanévtől 234 pedagógus veszíti el állását, az igazgatók már tegnap kézhez kapták a hivatalos iratot, hogy melyik iskolában hány munkahelyet kell megszüntetni. A találkozón Végh Sándor prefektus elmondta, az új helyzet miatt megpróbálják növelni az iskolabuszok számát. Az idei tanévben 42 ezer diák tanul a megye 492 tanintézetében, őket 3535 pedagógus oktatja.

Kialszanak a fények a falvakban

Az iskolafelszámolás a szilágysági magyar nyelvű oktatást is érinti, amely a gyerekek számának csökkenése miatt amúgy is válságban van – közölte a Krónika kérdésére Márkus László, a magyar tagozatért felelős tanfelügyelő. Mint mondta, három érintett elemi iskolában vannak magyar osztályok is, illetve három általános iskolát szerveznek át a következő tanévtől. A felszámolandó boroszlói iskola diákjai Panitba fognak ingázni, illetve két tanintézet elveszíti önállóságát, az erkedi Kusalyhoz, a szilágyzoványi Ipphez fog tartozni.

A tanfelügyelő szerint a szülők nem fogadták mindenhol kedvezően a döntést, a Bagos községhez tartozó Szilágyborzáson például tiltakoznak az iskola felszámolása ellen. Más településeken, például Ketesden az önkormányzat nem engedélyezte, hogy bezárják az iskolát. „Talán nem mindig az ingázás a legjobb megoldás, hiszen az iskolák bezárásával az utolsó fényt is kioltjuk a kis falvakban. Azzal, hogy bevisszük a gyerekeket egy idegen közösségbe, nem biztos, hogy jót teszünk nekik” – véli a tanfelügyelő. A szakember szerint bár a magyar iskolák esetében nem nagyok a távolságok, a diákoknak négy-öt kilométert kell megtenniük, ez mégis megviseli a gyerekeket. „Kicsit morbid, hogy inkább megfizetünk egy buszsofőrt, mint egy tanítót” – osztotta meg lapunkkal személyes véleményét Márkus. Hozzátette, miközben Nyugat-Európában az a tendencia, hogy a kisebb közösségeket fejlesztik, nálunk ennek épp a fordítottja érvényesül: a kis számú osztályok helyett nagyokat hoznak létre, ami az oktatás minőségének rovására fog menni.

„Elfogytunk, tudomásul kell venni”

A tanfelügyelő szerint a magyar oktatás terén Zilahon is egyre szomorúbb a helyzet, ezért azt tervezik, hogy a jövőben a Wesselényi Miklós Református Gimnáziumba tömörítik a magyar diákságot, ahol jövő tanévtől első osztályt is indítanának. A Mihai Eminescu Általános Iskolában elmondása szerint egyre nehezebb fenntartani a három magyar osztályt, és a sportiskolában működő step by step osztályok is „halálra vannak ítélve”. „Elfogytunk, tudomásul kell ezt venni, bármennyire is fáj” – fogalmazott a szakember. Mint mondta, a gyereklétszám csökkenése miatt egyre több pedagógus marad állás nélkül, jelenleg nyolcan várnak felszabaduló állásokra, de a tanfelügyelő szerint a húsz zilahi tanítóból öt éven belül csak tízre lesz szükség. Hasonló sors vár majd a történelem-, földrajztanárokra is, akiknek nem lesz elég órájuk ahhoz, hogy megtarthassák a katedrájukat, vetítette elő a jövőt Márkus László.