
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Szijjártó Péter szerint mind Románia, mind Magyarország számára hasznos lenne, ha a két ország szorosabbra fűzné kapcsolatait, és ez által Közép-Európa is erősebbé válna. A külgazdasági és külügyminiszter Aradon beszélt erről a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott hétfő reggeli sajtótájékoztatón.
2019. október 07., 11:272019. október 07., 11:27
2019. október 07., 15:142019. október 07., 15:14
Szijjártó Péter úgy vélte: az erdélyi magyarság felé gyakorolt pozitív gesztusok erősíthetnék a két ország kapcsolatait és szerepüket Közép-Európában. Elmondta: Magyarország fontos erőforrásnak látja a területén élő román közösséget, és folyamatosan intézkedéseket hoz megerősítésére.
Szijjártó Péter kijelentette: a magyar fél szeretné, ha az elmúlt időszakban komoly feszültséget jelentő úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar oldalról kezdeményezett szakmai tárgyalásokat nem gátolná és nem késleltetné a román kormány, és megfelelő partnert delegálna ezekhez. „Főleg azt várjuk el a román kormánytól, hogy akadályozzák meg a további provokációkat” – utalt a román nacionalista szervezetek által október 25-re meghirdetett úzvölgyi megemlékezésre. Hozzátette: komoly előrelépést jelentene a kétoldalú kapcsolatokban, ha mind a kommunista román hatalom által államosított magyar vagyon visszaszolgáltatása, mind pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozása a romániai törvényeknek megfelelően rendeződne.
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Szijjártó Péter nagy sikernek tekintette az erdélyi gazdaságfejlesztési program harmadik ütemét, amely során Székelyföldről 5291 pályázatot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. „A sikerre való tekintettel abban állapodtunk meg Kelemen Hunorral, hogy a program következő fázisát a Partiumra fogjuk kiírni novemberben. Addigra elkészül a gazdaságfejlesztési koncepció, ami világossá fogja tenni, hogy milyen szakterületeken kerül sor a pályázatok kiírására” – jelentette ki a miniszter. Szijjártó hozzátette: most lenne nagy szükség a még hatékonyabb, még szorosabb román–magyar együttműködésre, hiszen Közép-Európa szerepe egyre jelentősebb Európában, és mindkét ország profitálna ebből.
Több tízmilliárd forint támogatás érkezett eddig Erdélybe
A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának partiumi kiterjesztéséről Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja számolt be először a pénteken Torockón rendezett V. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. Mint arról beszámoltunk, a főkonzul ismertetése szerint Budapest az elmúlt három évben a programok végrehajtására 94,7 milliárd forint (287 millió euró) támogatást biztosított, melyből 37 781 család részesült támogatásban és összesen 188 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. 2017 óta Erdélyben – többnyire Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód megyében és a Székelyföldön – több mint 27 milliárd forint támogatást nyújtott a magyar állam gazdaságfejlesztés formájában, ugyanakkor hamarosan elbírálják a mezőgazdasági eszközbeszerzésre, tenyészállat vásárlására kiírt, illetve szálláshelyfejlesztés és -létesítés támogatását célzó pályázatokat, amelyek forrásigénye összesen 45 milliárd forint.
Újságírói kérdésre a külügyminiszter azt is megjegyezte: ha Magyarországnak sikerült Szerbiával történelmi baráti viszonyt kialakítania, és ha sikerült Szlovákiával normalizálni a kapcsolatait, akkor sikerülnie kellene Romániával is. A miniszter nem kívánta kommentálni, hogy román európai parlamenti képviselők a Magyarországnak és Romániának szánt európai biztosi portfólió elcserélését kezdeményezték. Megjegyezte viszont, hogy felháborítónak, és az európai demokrácia megcsúfolásának tartja a román és a magyar biztosjelölt elutasítását politikai alapon.
Kelemen Hunor és Szijjártó Péter
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: Szijjártó Péter minden romániai látogatását igyekeznek kihasználni arra, hogy áttekintsék a romániai magyar közösség helyzetét. A politikus szerint az erdélyi magyarság számára nem változnak lényegesen a következő évek kihívásai. „Mi is jobb országot akarunk, olyant, ahol tisztelik a közösségünket, a nyelvünket, a kultúránkat, mi is tiszteletet adunk a többségnek, és közösen próbálunk jövőt építeni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
szóljon hozzá!