2008. május 07., 00:002008. május 07., 00:00
„Egy-két éve jelent meg Nyakas Miklósnak, a hajdúböszörményi múzeum nyugalmazott igazgatójának Bihari hajdúvárosok története című könyve, amelyben összesen húsz hajdútelepülést említ. Innen eredt az ötlet, hogy alakítsuk újra a hajdúvárosok szövetségét” – tájékoztatta a Krónikát Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés művelődési, sport- és civil kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke. Mint mondta, a szövetség elsősorban kulturális és hagyományőrző célokat szolgál majd. A hajdúvárosok szövetségét 1714-ben a hajdúkiváltságok visszaszerzéséért hozták létre, és 1848-ig létezett. A mozgalom élén Nagyszalonta állt, az éves közgyűléseket pedig a magyarországi Derecskén tartották. A szövetséget annak idején „örök időkre” kötötték, ezért most csak újra kell alakítani, vázolta a történelmi hátteret Jantyik.
A szerződést Bihar megyéből Nagyszalonta mellett Bihardiószeg és Paptamási elöljárói írják alá, míg a határ túloldaláról Derecske, Sarkad, Körösnagyharsány, Mikepércs, Sáránd, Konyár, Komádi, Tépe és Kapa képviselői látják el kézjegyükkel. A szerződés nyitott, a kezdeményezők továbbra is várják a hajdúmúlttal rendelkező bihari települések jelentkezését. Az okmány aláírása alkalmával Nagyszalontán számos rendezvényre kerül sor. A résztvevők délelőtt a Magyar Házban a hajdúk bihari jelenlétéről szóló előadásokat hallgathatnak meg, majd az épület falán leleplezik Simonyi óbester emléktábláját. Délután ugyanitt térképkiállítás nyílik, este pedig a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Hajdúnánási NaNá Színház Hajdú rege című előadását láthatják az érdeklődők, ismertette a programot Török László szalontai polgármester. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy a kampány miatt idén július elején emlékeznek meg a hajdúk betelepítéséről, május 23–31. között pedig Tulipánnapokat szerveznek.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.