2012. december 19., 07:592012. december 19., 07:59
Amint Békéssy Erzsébettől, a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, hasonló tervek minden megyében készülnek, és a körülmények függvényében kell időnként átírni, a megváltozott viszonyokhoz igazítani a dokumentumot. Kifejtette, Szatmár megyében jelenleg mások a környezetvédelmi prioritások, mint nyolc évvel ezelőtt, ezért kezdeményezte a terv felújítását.
Mint elmondta, a dokumentum komoly segítség lehet többek között európai uniós források lehívásában, mivel pluszpontokat hoz, ha a megpályázott tevékenység részét képezi a környezetvédelmi akciótervnek. Amint a tegnapi egyeztetőülésen elhangzott, 2004-ben a hulladékgazdálkodási rendszer fejletlensége, illetve a természetes vizek szennyezettsége jelentette a legnagyobb gondot, azóta viszont megépült egy EU-konform megyei szemétlerakat, a régi hulladéktelepek bezárása pedig folyamatban van.
Békéssy Erzsébet hangsúlyozta: bár javult a helyzet e téren, a gond nincs végképp megoldva, hisz mind a mai napig nem sikerült a lakosságot rászoktatni a szelektív hulladékgyűjtésre. A vizek állapota is javult valamennyit a regionális vízszolgáltató jóvoltából, megnyugtató továbbá, hogy a vállalat 100 millió eurót nyert további fejlesztésekre. Nem történt ugyanakkor előrelépés a nitrit- és nitrátszennyezettség visszaszorítása terén, holott Szatmár megye teljes területe veszélyeztetettnek számít többek között a rendszerváltás előtti felelőtlen műtrágya-használat miatt.
A helyzeten pedig csak rontott az, hogy nőtt a talajba jutó kommunális szennyvíz mennyisége azzal, hogy sok településen kormányprogramból kiépítették az ivóvízhálózatot, csatornázásra viszont nem jutott. Néhány javaslat is elhangzott az új terv tartalmára vonatkozóan. Például az, hogy kötelezzék a kútásást a legelőkön, hogy ne a folyókból igyanak a szarvasmarhák, mivel így szennyező anyagok kerülnek a tejükbe és a húsukba is. Mint kiderült, igen sok konfliktus forrása a térségben pár éve kijelölt Natura 2000-es természetvédelmi terület, mivel sem a lakosság, sem az önkormányzatok nincsenek tökéletesen tisztában azzal, mivel jár az új státus elnyerése.
Békéssy Erzsébet kifejtette: sajnálatosnak tartja, hogy a törvényes előírások ellenére sem alkalmaznak a községi önkormányzatok környezetvédelmi referenseket és továbbképzésre sem küldenek alkalmazottakat, mert ily módon elkerülhető lenne például az, hogy a beruházók későn értesülnek arról, hogy a befektetésükre a kiszemelt helyen nem szerezhetnek engedélyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok