Szennyezettek a vizek Szatmárban

 Amint Békéssy Erzsébettől, a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, hasonló tervek minden megyében készülnek, és a körülmények függvényében kell időnként átírni, a megváltozott viszonyokhoz igazítani a dokumentumot. Kifejtette, Szatmár megyében jelenleg mások a környezetvédelmi prioritások, mint nyolc évvel ezelőtt, ezért kezdeményezte a terv felújítását.

Mint elmondta, a dokumentum komoly segítség lehet többek között európai uniós források lehívásában, mivel pluszpontokat hoz, ha a megpályázott tevékenység részét képezi a környezetvédelmi akciótervnek. Amint a tegnapi egyeztetőülésen elhangzott, 2004-ben a hulladékgazdálkodási rendszer fejletlensége, illetve a természetes vizek szennyezettsége jelentette a legnagyobb gondot, azóta viszont megépült egy EU-konform megyei szemétlerakat, a régi hulladéktelepek bezárása pedig folyamatban van.

Békéssy Erzsébet hangsúlyozta: bár javult a helyzet e téren, a gond nincs végképp megoldva, hisz mind a mai napig nem sikerült a lakosságot rászoktatni a szelektív hulladékgyűjtésre. A vizek állapota is javult valamennyit a regionális vízszolgáltató jóvoltából, megnyugtató továbbá, hogy a vállalat 100 millió eurót nyert további fejlesztésekre. Nem történt ugyanakkor előrelépés a nitrit- és nitrátszennyezettség visszaszorítása terén, holott Szatmár megye teljes területe veszélyeztetettnek számít többek között a rendszerváltás előtti felelőtlen műtrágya-használat miatt.

A helyzeten pedig csak rontott az, hogy nőtt a talajba jutó kommunális szennyvíz mennyisége azzal, hogy sok településen kormányprogramból kiépítették az ivóvízhálózatot, csatornázásra viszont nem jutott. Néhány javaslat is elhangzott az új terv tartalmára vonatkozóan. Például az, hogy kötelezzék a kútásást a legelőkön, hogy ne a folyókból igyanak a szarvasmarhák, mivel így szennyező anyagok kerülnek a tejükbe és a húsukba is. Mint kiderült, igen sok konfliktus forrása a térségben pár éve kijelölt Natura 2000-es természetvédelmi terület, mivel sem a lakosság, sem az önkormányzatok nincsenek tökéletesen tisztában azzal, mivel jár az új státus elnyerése.

Békéssy Erzsébet kifejtette: sajnálatosnak tartja, hogy a törvényes előírások ellenére sem alkalmaznak a községi önkormányzatok környezetvédelmi referenseket és továbbképzésre sem küldenek alkalmazottakat, mert ily módon elkerülhető lenne például az, hogy a beruházók későn értesülnek arról, hogy a befektetésükre a kiszemelt helyen nem szerezhetnek engedélyt.