Sikeres kábelmentesítés. Ma már nem rondítják felső vezetékek a csíksomlyói kegytemplom felé igyekvők kilátását
Fotó: Gecse Noémi
Valóságos szélmalomharcot vívnak az erdélyi és partiumi önkormányzatok a szolgáltatókkal, mert nem a várt ütemben halad a vezetékek föld alá költöztetése. Temesvár polgármestere az első, akinél „elszakadt a cérna”, és saját kezével kezdte meg a kábelek levágását. Máshol sem rózsásabb a helyzet, de elmondható: a kábelmentesítési törekvésnek már mindenhol van látszata.
2019. március 20., 11:342019. március 20., 11:34
Internet, kábeltévé és telefonhálózat nélkül maradt hétfő este Temesvár belvárosa, miután a Béga-parti város önkormányzatának képviselői – Nicolae Robu polgármesterrel az élükön – több kábelt is levágtak az oszlopokról. Elégedetlenségük oka, hogy a szolgáltatók nem költöztették a vezetékeket a föld alá. A városháza tájékoztatása szerint a nyolc szolgáltatót már több ízben is felszólították, azonban nem tettek eleget a kérésnek.
A kábelvágó akción az elöljáró leszögezte, azt követően döntöttek arról, hogy „erőszakhoz” folyamodnak, hogy az oszlopokon vezetett kábelek tulajdonosai „nem hallgattak a szép szóra”. Mint fogalmazott,
„Nem akarjuk internet, televízió, telefon nélkül hagyni a lakosságot, de nem tűrhetjük tovább, hogy a város tele van légvezetékekkel” – hangsúlyozta Robu, mielőtt elvágta volna az első kábelt. A művelet után azt mondta: „Győzelem!”.
keddi sajtótájékoztatóján pedig újfent leszögezte, hogy határozott jelzést akart küldeni az érintettek felé: „elég volt”. „Jobban érzem magam, ha toll van a kezemben és nem guillotine, de tegnap kénytelen voltam guillotine-t ragadni. Sajnálom azokat, akik igazságtalanul szenvednek. Ártatlan polgárok, cégek, ezeknek a szolgáltatóknak az ügyfelei, és feléjük kellene a haragnak irányulnia, nem a temesvári önkormányzat felé” – fejtette ki Robu.
A „kábelvágás” helyszínén amúgy hétfő este jelen volt az egyik telefonszolgáltató képviselője is, aki a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint elismerte, hogy
„A városházának uniós forrásokat kellett volna lehívnia. Nem érdekelte. Kolozsváron például miért lehetett? Ugyanazok a szolgáltatók, amelyeknek itt oszlopon futnak a kábelei, Kolozsváron a városházával partnerségben föld alá helyezték őket. Próbáltunk tárgyalni erről a polgármesteri hivatallal, de úgy tűnik, nincs kivel, hozzá nem értő emberek vannak a városházán, ez az igazság. Ha nem így lenne, a vezetékek rég a föld alatt futnának” – nyilatkozta Aleksandar Stancovici, az egyik mobilszolgáltató cég képviselője.
Nem hagyja annyiban. Nicolae Robu polgármester is részt vett a kábelvágásban
Fotó: MEDIAFAX
Kolozsváron valóban évek óta bevett gyakorlat, hogy az utcafelújítások során föld alá kerülnek a különféle kábelek, vezetékek. Mint Oláh Emese alpolgármester kedden a Krónika megkeresésére rámutatott, az a tény, hogy a kábelek sokaságától nem csodálhatók meg a műemlék épületek vagy a belváros hangulatos utcái, olyan szintű igénytelenség, amelyet Erdély szimbolikus fővárosában nem engedhetünk meg magunknak. „A közszolgáltatási vállalatok, internet- és kábeltelevízió szolgáltatók a vezetékekből valóságos hálót szőttek városszerte az évek során, mert számukra olcsóbb volt új kábelt húzni, mint megtalálni a meghibásodást a létezőben, és azt kicserélni, eltávolítani. Ezért, amikor 2015-ben átfogó útfelújítás zajlott a Monostori úton, a kábelek is a föld alá kerültek. Azóta az önkormányzat politikájává vált, hogy minden egyes út felújítása során eltűnjenek a városképet rontó kábelek. Ugyanakkor az ingatlantulajdonosokat is felszólítottuk, hogy a homlokzatokról vegyék le az oda nem illő vezetékeket, ezt sikerült is elérni, ami leginkább az elhanyagolt ingatlanok esetében kirótt 500 százalékos emelt adó bevetetésének köszönhető” – avatott be a részletekbe az elöljáró. Hozzátette:
„Tehát a kábelmentesítési törekvéseinknek már van látszata, és a jövőben is folytatni szeretnénk ezt a munkát. Például a Wesselényi (Regele Ferdinand) útnak és környékének felújítása hamarosan elkezdődik, modern, gyalogos- és biciklisbarát környezetet fogunk kialakítani, amelyben nem lesz helyük az itt-ott lógó kábeleknek. De nemcsak a belvárosra összpontosítunk, hiszen a felújítás Románia első okos utcája, a Hóstáti (Mărăşti) negyedben található Szalay (Molnar Piuariu) utca is kábelmentes övezetté válik” – vetítette előre Oláh Emese.
Hasonlóképpen eltökélt kábelrengeteg eltüntetésében Nagyvárad önkormányzata is. A városban nagyjából három éve alakították ki a vezetékek föld alá helyezéséhez szükséges csatornarendszert.
A megújuló utcákban, mint amilyen a Kossuth (ma Independenței) vagy a Zöldfa (Vasile Alecsandri), már nem rondítják különféle vezetékek sem közvetlenül, sem közvetve az épületek homlokzatát, mint ahogy a megújult belvárosi palotákról is eltüntették a homlokzatokat már-már pókhálószerűen átszövő vezetékeket. De pár lépéssel odébb már a szemlélőnek az az érzése támad, hogy a belvárosban is sok még a tennivaló, nemhogy a lakónegyedekben.
Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója kedden kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy a témában igazából
Pedig – tette hozzá – a város biztosít forrásokat is erre a célra, de így sem mindenki költöztette a föld alá a kábeleket. Zatykó szerint nagy a nyomás a városháza részéről a szolgáltatókra, hiszen a végső cél, hogy egyetlen vezeték se maradjon az oszlopokon.
Marosvásárhelyen is komoly gondot jelentenek a még meglévő illetve újra meg újra megjelenő drótvezetékek. Az önkormányzat sokszor szélmalomharcot vív a szolgáltatókkal, amelyek a beruházási alapok hiányára hivatkozva, az úttestek és járdák felújításával egy időben elmulasztják a föld alá fektetni a huzalokat. „Számos esetben utólag ébrednek fel, és kérnek útfeltörési engedélyt. Megtagadhatnánk a jóváhagyást, de tekintettel a lakosság érdekeire, nem tesszük” – fejtette ki lapunknak Cosmin Blaga városházi szóvivő.
Tapasztalataink szerint
Mostanság pedig nem csak az úttal párhuzamosan kábeleznek a szolgáltatók, vezetékeiket számos esetben az úttest fölött is átvezetik. Szintén gyakran előfordul, hogy a rég nem használt vezetéket nem távolítják el, inkább a villanypóznák körül hagyják. Az is előfordul, hogy magánterületek fölött, a tulajdonosok jóváhagyása nélkül húznak be vezetékeket a második, harmadik szomszédhoz. A városháza sem szolgál a legjobb példával: a főtéren – sok más kábellel együtt – március közepén még ott lógnak az oszlopok közt a karácsonyi díszkivilágítás elemei.
Csíkszeredában az elmúlt években több utcában, lakóövezetben is földbe helyezték a villanyvezetékeket az adott utca, lakótelep teljes felújítása során. Elsőként a Márton Áron utca rendbetételekor számolták fel az áramszolgáltató oszlopait és biztosítottak lehetőséget arra, hogy a földben vezessék a kábeleket, az önkormányzat pedig saját oszlopokat állíttatott a közvilágítás számára. Később ugyanígy jártak el más utcákban is. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta, minden egyes beruházás előtt értesítették a szolgáltatókat arról, hogy számítsanak arra, hogy az áramszolgáltató felszámolja az útszéli oszlopait. Mint az elöljáró felidézte, ugyan nem használtak annyira drasztikus intézkedést, mint a temesvári polgármester, azonban arra volt példa a Márton Áron utca felújításakor, hogy miután az áramszolgáltató kiemelte az oszlopokat a földből és a „gazdátlan” kábeleket lefektették a szegélykövek mellé, néhány órán belül előkerült azok „gazdája”, az érintett szolgáltató is, így végül megoldódott a probléma. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Taploca utca felújításakor
Sepsiszentgyörgyön a tíz évvel ezelőtt megkezdett városfejlesztés része a közvilágítás korszerűsítése, már több utcában eltűntek a légvezetékek, és a betonoszlopokat is korszerű lámpatestekre cserélték. Azonban gondot okoz, hogy az oszlopok egy részét, melyeken nincs közvilágítás, és már az áramhuzalok sem futnak, még mindig nem vitte el a villanyáram-szolgáltató. Az önkormányzat már több alkalommal átiratban kérte a vállalatot, hogy távolítsa el ezeket. Antal Árpád polgármester szerint viszont
az önkormányzat tulajdonába kerülnek a közvilágítás lámpaoszlopai. Az elöljáró rámutatott, ezért gyakran elhúzódnak a munkálatok, de hosszú távon megéri elviselni a kellemetlenséget. Az áramszolgáltatót nem tudják kötelezni semmire, valójában szívességet tesz a városnak azzal, hogy többé-kevésbé ráhangolódik a munkálatokra, és ezekkel párhuzamosan a saját költségén a föld alá rejti a kábeleket. Ezt száz évben egyszer kell meglépni, véli Antal Árpád. Az átalakítások után a közvilágítás, a lecserélt oszlopok a város tulajdonába kerülnek, a lakosságnak szolgáltatott áramot az Electrica tulajdonában levő, de már a föld alá rejtett kábelek vezetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!