
Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke székelyföldi politikusként higgadtságra int
Fotó: Olti Angyalka
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is - írta hétfőn a magyarországi választások eredményeiről a Facebookon Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
2026. április 20., 21:462026. április 20., 21:46
A tömbmagyar székelyföldi megyét vezető politikus szerint a magyarországi választások eredménye sok erdélyi magyar számára nem egyszerű politikai hír volt, hanem ,,valódi trauma”, amit komolyan kell venni. Szerinte ennek gyökerei a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásig nyúlnak vissza, és ezt ,,a történelmi hibát” igyekezett 2010 után, első intézkedései között orvosolni Orbán Viktor és a Fidesz. ,,Ezért Erdélyben az Orbán Viktorhoz való viszony máig nem ugyanaz, mint Magyarországon” – mutatott rá Bíró Barna Botond.
Aláhúzta:
,,Mindez kilépett a rövid távú politikai ciklusok logikájából, és egy olyan, nehezen visszafordítható közpolitikává vált, amely a Kárpát-medence magyar közösségeit egyre inkább egységes térben kezeli. Ez nemcsak politikai lojalitást, hanem erős érzelmi kötődést is kialakított” – írta.
Ma nem az a kérdés, kinek volt igaza a kampányban, hanem hogy ki képviseli felelősen az erdélyi magyar érdekeket az új helyzetben – húzta alá. Hozzátette: az RMDSZ-nek nem egy adott párthoz, hanem a mindenkori magyar kormányhoz kell intézményes kapcsolatot fenntartania. ,,Ez nem árulás. Ez kötelesség” – húzta alá.
,,Az RMDSZ felhatalmazását az erdélyi magyar közösségtől kapta, és elsősorban ennek a közösségnek tartozik felelősséggel. Árulás az lenne, ha sértettségből, párthűségből vagy múltbeli lojalitásból nem ülne le az új magyar kormánnyal, amely a következő évek nemzetpolitikai döntéseit hozza meg. Árulás az lenne, ha az erdélyi magyar iskolák, egyházak, kulturális intézmények és közösségi ügyek jövőjét pillanatnyi érzelmeknek rendelnénk alá” – fogalmazott bejegyzésében Bíró.
Úgy értékelt, hogy az erdélyi magyar közösség politikai sikerének egyik kulcsa mindig az volt, hogy a létfontosságú kérdésekben képes volt egységet mutatni.
az identitás megőrzése, az intézmények fenntartása, valamint a demográfiai és gazdasági megerősödés feltételeinek biztosítása” – fogalmazott.
Úgy vélte, az erdélyi magyar érdekképviselet ,,nem omlik össze” attól, hogy Magyarországon kormányváltás történt, hiszen Erdély mindig is olyan tér volt, ahol különböző politikai és kulturális logikák találkoztak, és ebben a közegben sajátos módon szervezte meg életét. Ugyanakkor ,,nem kell szégyellni a hálát”, de az nem jelenthet politikai vakságot. ,,Lehet köszönetet mondani a múltért, és közben tárgyalni a jövőről. Ez nem köpönyegforgatás, hanem felelős közösségszolgálat” – értékelte Biró.
Harmadik szempontként megjegyezte: ,,most higgadtságra van szükség, nem sértődöttségre”. ,,Az új kormányt nem előre kell megítélni, hanem a konkrét döntései alapján: megmarad-e a külhoni magyar intézmények támogatása, lesz-e érdemi párbeszéd az RMDSZ-szel, tiszteletben tartják-e az erdélyi magyar közösség döntéseit, és folytatódik-e a nemzet határokon átívelő összetartása” – fogalmazott bejegyzésében Biró Barna Botond.

Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!