Visszaszámlálás indul. Sepsiszentgyörgy révén Székelyföld is rácsatlakozhat a brassói HÉV-re
Fotó: Pinti Attila
Nagyszabású infrastrukturális fejlesztést „melegítenek fel” Székelyföldön: Sepsiszentgyörgy bekapcsolódik a Brassó környéki helyiérdekű vasút kiépítésébe, amely így a háromszéki megyeszékhelyt is érintené. A székelyföldi város a HÉV-nek köszönhetően közvetlen vasúti kapcsolatba kerülhet a vidombáki nemzetközi repülőtérrel is.
2025. március 18., 18:592025. március 18., 18:59
Hamarosan elfogadják az együttműködési megállapodást, melynek célja a Brassót és agglomerációs övezetét, illetve részben Székelyföldet is kiszolgáló helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósítása. A partneri kapcsolat „szentesítése” már a Brassó Megyei Tanács szerdai ülésén napirendre kerülhet.
A projektben egyelőre 12 fél érintett: a Brassó fenntartható tömegközlekedéséért felelős metropoliszövezeti szövetség mellett Brassó város és a megye önkormányzata, Feketehalom, Barcarozsnyó, Vidombák, Zernest, Keresztényfalva, Szászhermány, Prázsmár és Barcaszentpéter polgármesteri hivatala, illetve Sepsiszentgyörgy – közölte a brassói helyi sajtó.
bár már évekkel ezelőtt is felmerült, hogy a Brassó agglomerációjában, nagyrészt már meglévő sínpárokon tervezett HÉV-et Szentgyörgyig „vigyék”, Antal Árpád polgármester most újdonságként számolt be csatlakozásukról.
A háromszéki elöljáró a város költségvetésének múlt heti elfogadása után közölte: a Sepsiszentgyörgyöt és térségét érintő, már közismert nagy infrastrukturális beruházások – mint a már megvalósított szentgyörgyi terelőút és a székelyföldi partnerséggel létrejött Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér, illetve a tervezett Brassó–Bákó-autópálya és annak szentgyörgyi bekötőútja – mellett
Antal Árpád hétfőn a román Agerpres hírügynökségnek úgy fogalmazott: a már említett infrastrukturális fejlesztések sorában „ez egy új elem, amelyről eddig nem beszéltünk”. A HÉV-projektben a Brassó Megyei Tanáccsal és Brassó város agglomerációs térségével működnek együtt. A beruházás második szakaszában meghosszabbítanák a vonalat egészen a szépmezői ipari parkig, hogy azt is összekössék a nemzetközi reptérrel.
Két eseményt szentelt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi városvezetés a városi idei költségvetésének: délelőtt a 2025-ös a terveket ismertette Antal Árpád polgármester, délután pedig összeült a testület és megszavazta a büdzsét.
A 12 résztvevős partneri kapcsolat kialakításáról beszámoló Bizbrasov.ro portál tájékoztatása szerint a projekt megvalósítási szakaszában Brassó város önkormányzata 9 420 000 lej társfinanszírozást nyújt, ugyanennyit fizet a megyei tanács is. Ebben a szakaszban a többi önkormányzatnak együttesen 4,71 millió lejes összeget kell biztosítania.
Amint a projekt megvalósul, a partnerségen keresztül minden fél köteles lesz a saját hozzájárulását biztosítani a működtetés érdekében. Ez a becslések szerint összesen 25 millió lej/év. A már említett, fenntartható tömegközlekedésért felelős szövetség feladata lesz a vasút-üzemeltető kiválasztása, a brassói városházának és a megyei tanácsnak pedig évi 10 millió lejt kell biztosítania. A Brassó megyei önkormányzatnak, valamint Sepsiszentgyörgy városának összesen 5 millió lej/év összeggel kell beszállnia. Ezt követően a partnerek megteszik a szükséges lépéseket a vasútvonal Sepsiszentgyörgy ipari parkjáig történő meghosszabbítására.
Februári munkamegbeszélés Brassóban a Székelyföld felé is „kacsintgató” brassói HÉV-ről
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Mint ismeretes, az Európai Unió erőteljesen támogatja a villamosított vasúthálózat használatát, hiszen jóval környezetbarátabb minden más szállítási módnál, a HÉV kiépítésével pedig – mindennapos, rövidebb távokon is használt tömegközlekedési eszközként – közelebb hozzák az emberekhez. A lehívható vaskos pénzösszegek láttán több erdélyi nagyváros agglomerációjában is helyiérdekű vasút létrehozását tervezik, mint például Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben és Brassóban is.
De természetesen sehol sem megy karikacsapásra. Például a Cenk alatti városban már évek óta téma a HÉV, olyannyira, hogy 2023-ban már negyedszer írtak ki licitet egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, de eredménytelenül: a sokáig 13 millió lejen tartott ellenérték végül már egyetlen céget sem csábított. Aztán a jelenlegi megyevezetés idén januárban ismét előhozakodott a tervvel, bejelentve, hogy
Az akkori bejelentés szerint a projekt a közigazgatásilag Vidombákhoz tartozó reptérrel létesítendő összeköttetésből indul ki, amely megvalósíthatóságáról már készített tanulmányt az állami vasúttársaság (CFR) brassói regionális kirendeltsége.
A megyei tanács tervei szerint azt kellene újragondolni-kibővíteni, mégpedig igen hamar, ugyanis még 2025 folyamán be szeretnék nyújtani a pályázatot a vonatkozó programban, amely legtöbb 238 millió eurós támogatással kecsegtet, ugyanakkor 2029-ig meg kellene valósítani a projektet.
Aztán februárban máris újabb részletekre derült fény: a brassói HÉV-terv munkamegbeszélésén az érintett felek megegyeztek abban, hogy
Nyugat felé Vidombák, északon a Méhkertek városrész, Székelyföld még nincs a februári HÉV-térképen
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Utóbbi Brassó északi részén található, itt egy gyalogos felüljárót is építenének Barcaszentpéter irányában. A Feketehalom felé tartó útvonal a brassói központi vasútállomástól indulna Bertalan városrész érintésével; itt meghosszabbítanák a meglévő vasutat Vidombák ipari parkjáig, hogy ott, a reptérnél és az Aerotecnél is megállót hozzanak létre. A terv megvalósításához a Brassó–Feketehalom vonalat villamosítani is kell, illetve meg kell építeni a vidombáki ipari park felé vezető sínpárt 4,3 kilométer hosszan.
„Mivel a finanszírozási iránymutatások szerint az új vasútvonalakba történő beruházás a projekt értékének legfeljebb 15%-át teheti ki, a meglévő vasúti infrastruktúra kiaknázására kell összpontosítanunk, és ezt fogjuk tenni az első szakaszban. E beruházásokon kívül a projektbe bevonjuk az útvonalak üzembe helyezésének költségeit, beleértve a vonatszerelvények beszerzését is” – magyarázta Adrian Veştea megyei tanácselnök.
Székelyföldi megálló? A sepsiszentgyörgyi vasútállomás
Fotó: Pinti Attila
Egyébként a korábbi brassói tervezés egy adott szakaszában legalább kilenc lehetséges útvonallal számoltak. A sepsiszentgyörgyi HÉV már akkor is képben volt: az úgynevezett T5-ös vonal 32 kilométeren át húzódna Brassó–Szászhermány–Prázsmár–Kökös–Uzon–Sepsiszentgyörgy között.
Érdekesség, hogy nem lenne „előzmény” nélküli a brassói-háromszéki HÉV: éppen Brassó–Háromszéki Helyiérdekű Vasútnak (rövidítve BHHÉV) nevezték azt az 1890-ben alapított magyar részvénytársaságot, mely a Brassót a Barcasággal és Háromszékkel összekötő vasútvonalakat építette és üzemeltette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!