Székely gazdák jutnak magyar állami támogatáshoz: a termelést, feldolgozást és értékesítést szeretnék integrálni

A mezőségi gazdaságfejlesztési program korábbi kiírásaihoz képest a mostani székelyföldi pályázati csomagból az alapítvány törölte a földek betáblázására fordítható támogatást. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: a telekelés keserű tapasztalatnak bizonyult, mert hiába adtak rá pénzt a gazdáknak: a szomorú valóság az, hogy ezt a műveletet Romániában adminisztrációs akadályok miatt másfél év alatt sem lehet megvalósítani.

Tanultak a korábbi hibáikból

A Marosvásárhelyen bejegyzett alapítvány a 2017 októberében meghirdetett kis összegű maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program óta eltelt bő másfél esztendőben több mindent áthangolt, ugyanis útközben kiderült, mit kell változatlanul hagyni, illetve min kell változtatni.

Az új szerződések kikötik, hogy a pályázó a rendelkezésére álló termőföld nagyságának függvényében mekkora traktort és egyéb mezőgazdasági felszerelést vásárolhat magyar állami támogatásból. Erre azért volt szükség – magyarázza Kozma Mónika –, mert a korábbi mezőségi pályázatokon sok gazda nem reális szükséglete alapján döntött, hanem aszerint, hogy az ismerőse vagy a szomszédja éppen mire pályázott.

„Ezúttal már jól látszik a Mezőségen belül a különböző vidékek szükséglete. Sokan vásárolnak tenyészállatot, máshol, például Magyardécsében és környékén – ahol a gyümölcstermesztés a hagyományos tevékenység – az ehhez szükséges eszközök beszerzésére van igény. Látszik, hogy a gazdák tájékozottabbak, jobban tudják, mire van szükségük, ezért körültekintőbben pályáztak” – foglalja össze friss tapasztalatait az alapítvány vezetője.

Szövetkezeti tagok előnyben

A székelyföldi gazdák számára kiírt új pályázat még inkább tükrözi a különböző tájegységek valós szükségleteit. Tavaly decemberben a tömbmagyar régió vállalkozói számára meghirdetett nagy összegű pályázat arról szólt, hogy olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogasson, amelyek a tej- vagy húsfeldolgozásban, illetve más ágazatokban felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.

A székelyföldi nagy pályázatok nyerteseit körülbelül két héten belül hozza nyilvánosságra az alapítvány. Kozma Mónika szerint hosszú volt a hiánypótlási folyamat. Az ünnepnapok miatt rövidebb decemberben feszes volt a leadási határidő, így a cégeknek utólag kellett pótolniuk a hiányzó iratokat, igazolásokat, ami kitolta a pályázatokat bevizsgáló szakértők munkáját is.

Most végzik az utolsó simításokat és számításokat a nagy összegű pályázatok nyerteseinek meghirdetése előtt, így ezek ismeretében a három székelyföldi megye valamennyi tájegységében pontosan kiderül, hol, mit és milyen körülmények között tud majd jó eséllyel termelni és értékesíteni a gazda. A kistermelők számára megjelent pályázati kiírás eleve előnyt teremt ama gazdák számára, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezetnek a tagjai, vagy egy feldolgozóvállalat integrációjában vesznek részt.

A nagy pályázók számára elkülönített 50 millió eurós keret fölött megmaradt 30 millió eurót ezúttal a pályázó gazdák között osztják ki. Kozma Mónika lapunknak elmondta: idén azért mondtak le a székelyföldi kis- és középvállalkozóknak szóló, fejlesztést elősegítő pályázati kiírásról, hogy az összegek ne forgácsolódjanak szét, így nagyobb hatékonysággal induljon el a gazdák és az integrátori szerepkört felvállaló feldolgozó üzemek együttműködése.

Segítő gazdaszervezetek

Kérdésünkre, hogy ki ellenőrzi, illetve ki hangolja össze az integrátori munkát gazdák és feldolgozók között, Kozma szerint a Pro Economica Alapítvány az előkészítői és a partneri szerepet vállalja. A marosvásárhelyi alapítvány ma már egyféle gazdasági platformként működik Erdélyben, ahova nemcsak a budapesti agrárminisztériumból, a Magyar Agrárkamarától, illetve a falugazdász-hálózattól jönnek be az információk, hanem az RMDSZ-en keresztül a bukaresti intézményektől is. A gazdákkal fenntartott kapcsolatban az agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdászokon kívül részt vesznek a székelyföldi gazdaszervezetek is.

„Nagyon sokat segítenek a gazdaszervezetek.

– foglalja össze a mezőgazdasági civil szervezetekkel fenntartott gyümölcsöző viszonyukat Kozma Mónika.

Kiterjesztik egész Erdélyre a programot

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a múlt hétvégén a Maros megyei Sáromberkén rendezett AgroMania kiállításon jelentette be, hogy a következő években a gazdaságfejlesztési programot kiterjesztik egész Erdélyre. A magyar kormány által 2016-ban Erdély teljes területére kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia alapját a Kós Károly-terv képezte, amely mind a 16 megyére kiterjesztené a pályázati lehetőségeket. Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy

A Pro Economica Alapítvány vezetője különben úgy véli, mára lecsengett a román állami részéről az indulás idején tapasztalt bizalmatlanság. A két ország között született egyezség alapján Kozma szerint a bukaresti hatóságok megértették, hogy a beáramló magyarországi támogatás a romániai cégeknél csapódik le profitként, továbbá hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez.

„A román állami szervek részéről nem tapasztalok semmiféle akadályt. Mostanra a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA), de a többi román állami intézmény részéről is megkapunk mindenfajta segítséget. Ma már teljesen gördülékenyen zajlik Erdélyben a magyar gazdaságfejlesztési program” – mondta lapunknak Kozma Mónika.