Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a sáromberki AgroMania kiállításon az új pályázati lehetőségekről beszél a gazdáknak
Fotó: Gálna Zoltán
Egy hónap áll a székelyföldi gazdák rendelkezésére, hogy benyújtsák mezőgazdasággal kapcsolatos pályázataikat a magyar kormányzati forrásokból működő Pro Economica Alapítványhoz. A mezőségi igénylések tapasztalatait felhasználva az új kiírásokat több területen is módosították. Kozma Mónika, az alapítvány vezetője szerint a Székelyföldön az elsődleges cél a mezőgazdasági termelés integrálása gazdák és feldolgozók között.
2019. május 24., 09:502019. május 24., 09:50
2019. május 24., 10:162019. május 24., 10:16
Közzétette a székelyföldi gazdák számára új pályázati kiírását a Pro Economica Alapítvány. A székelyföldi gazdaságfejlesztési program keretében
A mezőségi gazdaságfejlesztési program korábbi kiírásaihoz képest a mostani székelyföldi pályázati csomagból az alapítvány törölte a földek betáblázására fordítható támogatást. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: a telekelés keserű tapasztalatnak bizonyult, mert hiába adtak rá pénzt a gazdáknak: a szomorú valóság az, hogy ezt a műveletet Romániában adminisztrációs akadályok miatt másfél év alatt sem lehet megvalósítani.
A Marosvásárhelyen bejegyzett alapítvány a 2017 októberében meghirdetett kis összegű maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program óta eltelt bő másfél esztendőben több mindent áthangolt, ugyanis útközben kiderült, mit kell változatlanul hagyni, illetve min kell változtatni.
Az új szerződések kikötik, hogy a pályázó a rendelkezésére álló termőföld nagyságának függvényében mekkora traktort és egyéb mezőgazdasági felszerelést vásárolhat magyar állami támogatásból. Erre azért volt szükség – magyarázza Kozma Mónika –, mert a korábbi mezőségi pályázatokon sok gazda nem reális szükséglete alapján döntött, hanem aszerint, hogy az ismerőse vagy a szomszédja éppen mire pályázott.
„Ezúttal már jól látszik a Mezőségen belül a különböző vidékek szükséglete. Sokan vásárolnak tenyészállatot, máshol, például Magyardécsében és környékén – ahol a gyümölcstermesztés a hagyományos tevékenység – az ehhez szükséges eszközök beszerzésére van igény. Látszik, hogy a gazdák tájékozottabbak, jobban tudják, mire van szükségük, ezért körültekintőbben pályáztak” – foglalja össze friss tapasztalatait az alapítvány vezetője.
A székelyföldi gazdák számára kiírt új pályázat még inkább tükrözi a különböző tájegységek valós szükségleteit. Tavaly decemberben a tömbmagyar régió vállalkozói számára meghirdetett nagy összegű pályázat arról szólt, hogy olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogasson, amelyek a tej- vagy húsfeldolgozásban, illetve más ágazatokban felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.
A székelyföldi nagy pályázatok nyerteseit körülbelül két héten belül hozza nyilvánosságra az alapítvány. Kozma Mónika szerint hosszú volt a hiánypótlási folyamat. Az ünnepnapok miatt rövidebb decemberben feszes volt a leadási határidő, így a cégeknek utólag kellett pótolniuk a hiányzó iratokat, igazolásokat, ami kitolta a pályázatokat bevizsgáló szakértők munkáját is.
Most végzik az utolsó simításokat és számításokat a nagy összegű pályázatok nyerteseinek meghirdetése előtt, így ezek ismeretében a három székelyföldi megye valamennyi tájegységében pontosan kiderül, hol, mit és milyen körülmények között tud majd jó eséllyel termelni és értékesíteni a gazda. A kistermelők számára megjelent pályázati kiírás eleve előnyt teremt ama gazdák számára, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezetnek a tagjai, vagy egy feldolgozóvállalat integrációjában vesznek részt.
Virágkertész a mezőgazdasági kiállításon. A gazdák szerteágazó mezőgazdasági tevékenységre pályázhatnak
Fotó: Gálna Zoltán
A nagy pályázók számára elkülönített 50 millió eurós keret fölött megmaradt 30 millió eurót ezúttal a pályázó gazdák között osztják ki. Kozma Mónika lapunknak elmondta: idén azért mondtak le a székelyföldi kis- és középvállalkozóknak szóló, fejlesztést elősegítő pályázati kiírásról, hogy az összegek ne forgácsolódjanak szét, így nagyobb hatékonysággal induljon el a gazdák és az integrátori szerepkört felvállaló feldolgozó üzemek együttműködése.
Kérdésünkre, hogy ki ellenőrzi, illetve ki hangolja össze az integrátori munkát gazdák és feldolgozók között, Kozma szerint a Pro Economica Alapítvány az előkészítői és a partneri szerepet vállalja. A marosvásárhelyi alapítvány ma már egyféle gazdasági platformként működik Erdélyben, ahova nemcsak a budapesti agrárminisztériumból, a Magyar Agrárkamarától, illetve a falugazdász-hálózattól jönnek be az információk, hanem az RMDSZ-en keresztül a bukaresti intézményektől is. A gazdákkal fenntartott kapcsolatban az agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdászokon kívül részt vesznek a székelyföldi gazdaszervezetek is.
„Nagyon sokat segítenek a gazdaszervezetek.
– foglalja össze a mezőgazdasági civil szervezetekkel fenntartott gyümölcsöző viszonyukat Kozma Mónika.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a múlt hétvégén a Maros megyei Sáromberkén rendezett AgroMania kiállításon jelentette be, hogy a következő években a gazdaságfejlesztési programot kiterjesztik egész Erdélyre. A magyar kormány által 2016-ban Erdély teljes területére kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia alapját a Kós Károly-terv képezte, amely mind a 16 megyére kiterjesztené a pályázati lehetőségeket. Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy
A Pro Economica Alapítvány vezetője különben úgy véli, mára lecsengett a román állami részéről az indulás idején tapasztalt bizalmatlanság. A két ország között született egyezség alapján Kozma szerint a bukaresti hatóságok megértették, hogy a beáramló magyarországi támogatás a romániai cégeknél csapódik le profitként, továbbá hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez.
„A román állami szervek részéről nem tapasztalok semmiféle akadályt. Mostanra a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA), de a többi román állami intézmény részéről is megkapunk mindenfajta segítséget. Ma már teljesen gördülékenyen zajlik Erdélyben a magyar gazdaságfejlesztési program” – mondta lapunknak Kozma Mónika.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kánikulára figyelmeztető két sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!