Szegény székelyföldiek

Az Országos Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatai szerint a munkanélküliek aránya tekintetében Hargita megye a sereghajtók közé tartozik országos viszonylatban. Míg májusban országosan 5,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, Hargita megyében kilenc százalékot mértek. Az adatok szerint csak Vaslui, Gorj és Mehedinþi megyében volt ennél rosszabb a helyzet. A nyilvántartásunkban 12 350 munkanélküli szerepel, s ebből 5050 nő.
A munkanélküliek magas aránya ellenére betöltetlen állások is szép számmal vannak a Hargita megyei munkaelosztó nyilvántartásában. „Minősíthetetlen, hogy hetven ember közül, akit behívunk meghallgatásra, a felén látszik, öt perce tette le a vakolókanalat valamelyik építkezésnél, ahol feketén dolgozik. A tulaj zsebből fizet, ő pedig jön kérni a munkanélküli-segélyt” – búcsúzik a hivatal kapujában Pãnescu. A statisztikai adatokból azonban kiderül, akik dolgoznak, azok is kevesebbet keresnek, mint az ország más tájain. A májusi átlagbér ebben a megyében háromnegyedét tette ki az országos átlagnak.

Külföldre menekülnek a pályakezdők
A lehangoló gazdasági adatok nemcsak Hargita megyére, hanem a Székelyföld egészére jellemzőek. Kovászna megye gazdasági mutatói csak árnyalattal jobbak, mint a Hargita megyeiek. A Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatal adatai szerint a 96 300 munkaképes háromszékiből csak 48 000-nek van munkakönyves állása. A munkaképes lakosság közel fele ugyanis a mezőgazdaságban dolgozik, mindenféle társadalombiztosítás nélkül.
Jelenleg 5555 bejelentett állástalan van Háromszéken, de közülük csak 1895-en kapnak munkanélküli-segélyt. Kelemen Tibor, a munkaelosztó központ vezetője a Krónikának elmondta, a hivatalosan nyilvántartott állástalanok mellett mintegy 30 ezren dolgoznak a mezőgazdaságban. Kelemen szerint a 39 és 49 év közti korosztály, illetve a frissen végzettek vannak a leghátrányosabb helyzetben. A megyében évente átlagosan 2000 fiatal végzős kerül ki az iskolapadokból, és vág bele az életbe, a munkaerőpiac azonban nem ad megoldásokat számukra. A Kovászna megyei kereskedelmi társaságok havonta átlagosan kétszáz állást hirdetnek meg, legtöbbet azonban szakképzetlen munkások számára. „A gond az, hogy szinte minden esetben minimálbérért hajlandóak fiatal végzősöket alkalmazni. Havi 330 lejért azonban a fiatalok kétszer is meggondolják, hogy elfogadják-e az ajánlatot, vagy inkább külföldre meneküljenek” – ecsetelte Kelemen Tibor. A tapasztalatok szerint a magas munkanélküliséggel küszködő megyékben alacsonyak a bérek, mivel elég állástalan áll a munkáltatók rendelkezésére, és a verseny miatt megengedhetik maguknak, hogy az országos átlag alatti béreket kínáljanak. Hozzátette, a jó szakemberek magasabb fizetésért a szomszédos megyékben vállalnak munkát, ezért hamarosan a Kovászna megyei vállalkozók is arra kényszerülnek, hogy megemeljék a béreket, vagy kénytelenek lesznek szakképesítés nélkülieket alkalmazni. A felmérések szerint augusztusban 5,7 százalékos volt a Kovászna megyei munkanélküliségi mutató, de ez annak köszönhető, hogy sokan a mezőgazdaságban vállaltak idénymunkákat, várhatóan jövő hónapra újra megemelkedik a munkanélküliek száma.
Bodor Péter, a Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár munkatársa a Krónikának elmondta, felméréseik szerint a megyében a munkaszerződéssel dolgozók 24,4 százaléka, azaz 11 700 személy alig keresi meg a minimálbért. További 58,6 százalékuk 330 és 1000 lej közti bruttó bérért dolgozik. A Nyugdíjpénztár adatai szerint Háromszéken a bruttó átlagbér 708 lej, míg az országos bruttó átlagbér értéke már eléri 1112 lej. Az országos statisztikai hivatal honlapján a májusi keresetek találhatók meg megyei lebontásban. Ekkor a megyében 876 lejes országos viszonylatban pedig 1109 lejes bruttó átlagbért mértek.
Maros megye csak a munkanélküliek tekintetében állt lényegesen jobban, mint a két másik székely megye. Az itteni átlagbér csak annyival volt magasabb a Kovászna megyeinél, amennyivel a háromszékiek álltak jobban a Hargita megyeieknél.

Mentőöv a Bechteltől
Az országos statisztikák tanúsága szerint Temes megyében a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. Itt a munkaképes lakosságnak májusban csupán 2,2 százaléka folyamodott munkanélküli-segélyért, és az átlagkereset is meghaladja az országos átlagot. A statisztika szerint Kolozs megyében a Temes megyeieknél is magasabbak a bérek. Ezek átlagos szintje mintegy hat százalékkal haladja meg az országos átlagot. A fizetések szintje a múlt év májusától folyamatosan nőtt, és 947 lejről 1175 lejre emelkedett a megyében.
Anamaria Mureºan, a megyei munkaelosztó központ szóvivője kérdésünkre elmondta, itt is idényfüggő a munkanélküliségi adatok alakulása. Értelmezése szerint ezt elsősorban a késő ősztől tavaszig szünetelő építkezésben dolgozók nagy száma befolyásolja.
Kolozs megye szintjén a múlt év májusi 4 százalékos munkanélküliségi ráta júliusban kissé csökkent, ám októbertől márciusig öt százalékra kúszott fel. Ezt követően megint csökkenés volt tapasztalható, májusban 4,6, júniusban pedig 4,4 százalékra. Hirtelen csökkenés tapasztalható júliusra, amikor 3,7-re esett a mutató. „Ez annak köszönhető, hogy piacra lépett és munkaerő-toborzáshoz fogott a Bechtel, az észak-erdélyi autópálya építője” – magyarázta a szóvivő. A sztrádaépítő nyújtotta munkalehetőségek iránt nagy az érdeklődés, a vállalat júliusban tartott állásbörzéjére több mint négyezer személy jelentkezett. A Kolozs Megyei Munkaelosztó Ügynökség a munkanélküliségi ráta további csökkenésére számít, úgy vélik, ez a mutató akár 3 százalékra is csappanhat. Az országos mutatókhoz viszonyítva Kolozs megye jól áll, hiszen országos szinten tavaly májustól egyszer sem csökkent 5,5 százalék alá a mutató, télen pedig a 6 százalékot haladta meg. Krónika