2009. október 27., 09:352009. október 27., 09:35
Az ünnepségsorozat fénypontjának bizonyultak a hét végén a különböző tantárgyak szerint szervezett kísérletek, nyílt órák, az Arany János életét és költészetét ismertető bemutatók, ebből az alkalomból pedig a gimnázium öregdiákjai is beülhettek egykori osztálytermükbe nosztalgiázni.
Különben a hajdúvárosi schola Erdély ama kevés oktatásügyi intézményei közé tartozik, amelynek nevét fennállása során féltucatszor megváltoztatták, ennek ellenére szellemiségére mindig a nagyszalontai költőóriás öröksége nyomta rá bélyegét. A Bihar megyei város képviselő-testülete egyébként 1903-ban döntött az állami főgimnázium beindítása, a már kétszáz éve működő algimnázium állami főgimnáziummá fejlesztése mellett, és nem véletlen, hogy a műveltség és a szellemi fejlődés ügyét akkoriban közel félszáz környező község is támogatta.
A megye első állami főgimnáziuma – Tatár Balázs igazgatásával – 1907 őszén kezdte meg működését, ám az intézménynek jelenleg is otthont adó épület csak két évvel később készült el, Székely László szalontai származású műépítész tervei alapján.
Az 1919 óta folyamatosan kétnyelvű gimnázium minősítését többször lefokozták (működött például mezőgazdasági profillal és ipari szakközépiskolaként is), a Toldi szerzőjének először 1941-ben felvett nevét számtalanszor megvonták tőle, amit 2007-ben a főgimnáziumi ranggal együtt visszaadtak, sőt a legnagyobb magyar epikus költő nemrég mellszobrot is kapott a gimnázium főbejáratánál.
Nem véletlen tehát, hogy a centenáriumi ünnepség mottójául a minden emelkedés küzdelemmel jár üzenetét hordozó Per aspera, ad astra (Göröngyös úton a csillagokig) latin mondást választották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok