Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is rendeződhet a kóborkutya-kérdés

Az egyesület képviselője a Krónikának kifejtette, a kampány első lépése, hogy a lakosságot ráébresszék a kutyatartás felelősségére, hogy a megunt kedvencet, vagy azok kölykeit nem lehet következmények nélkül kitenni az utcára, mert belőlük lesznek azok a kóbor ebek, amelyek elszaporodásukkal komoly problémát okozhatnak a lakosságnak. Ezt a helyi tévéadókon sugárzott kisfilmek, és a napilapokban megjelenő reklámok segítségével szeretnék elérni. A kampány második lépése, hogy augusztus folyamán a lakosság tudomására hozzák, melyek azok az állatorvosi rendelők, amelyek minimális díjszabásért, vagy akár ingyen is ivartalanítják az ebeket. Ezt az akciót havi rendszerességgel szeretnék megismételni. A gazdinak csak a felhasznált gyógyszerek és fogyóanyagok árát kell majd állnia – tette hozzá az egyesület munkatársa. Frăţilă szerint ezzel a módszerrel két éven belül jelentősen csökkenne az utcán kóborló ebek száma, mellőzve a tömeges elaltatásukat, amit egyébként a romániai törvények is tiltanak.

Szatmárnémeti: új menhely létesülhet

Az egyesület képviselői a múlt hét folyamán Ilyés Gyula polgármesterrel is találkoztak, és a segítségét kérték egy ideiglenes kutyamenhely létesítéséhez. A Free Life Egyesület adományokból már rendelkezik egy kéthektáros területtel az ipari park területén, azonban ez pénzhiány miatt egyelőre nincs kiépítve. A polgármestertől ígéret érkezett, hogy ideiglenesen megkaphatják a repülőtér közelében található régi katonai létesítményt, amint az a hadügyminisztériumtól visszakerül a város birtokába. Az egyesület által létesítendő menhelyen szóba sem jön majd a kutyák elaltatása, az ide került ebeket ivartalanítani fogjuk, és miután ellátjuk őket azonosító csippel, azok visszakerülhetnek az utcára – fejtette ki Frăţilă. Az egyesület képviselője szerint az utcán élő kutyák egy része ugyanis nem teljesen gazdátlan, lakóközösségek vagy magánemberek etetik őket, akik különben nem tudnának otthonukban állatot tartani. Az ivartalanított kutyák már nem agresszívek, és a háztáji kutyák sterilizációs programjával kiegészítve jelentősen csökkenne a kóbor kutyák száma – tette hozzá. Azt is megtudtuk, hogy novemberben a város újabb licitet fog kiírni a kóbor ebek összegyűjtésére.

Marosvásárhely: szigorítják az ebtartási szabályokat

Ahhoz képest, hogy néhány évvel ezelőtt Marosvásárhelyen is számos gazdátlan eb kóborolt az utcákon, tereken, mára feltűnően sokat javult a helyzet. Az önkormányzat viszont elég sok panaszt kap az ebtartó gazdák magatartásával, a négylábúak okozta kellemetlenségekkel kapcsolatban. Ez az oka annak, hogy a csütörtöki közgyűlésen a vásárhelyi tanácstagok arról is tárgyaltak és döntöttek, hogy megszigorítják az ebtartási szabályokat. „Főleg a közösségi rendőrséghez érkeztek panaszok olyan lakosoktól, akinek a szomszédságában túl sok állatot tart valaki. Volt rá példa, hogy egy bejelentés alapján kiszálltunk a helyszínre, és valóban tíz macskát találtunk egyetlen háztartásban – tájékoztatta lapunkat Kagán Ildikó, az önkormányzat közterület-felügyeleti osztályának a vezetője. – Eddig is létezett szabályzat, de abban például nem volt megszabva az, hogy egy háztartásban mennyi a megengedett háziállatszám. Most az új határozat két állatot engedélyez, és ritkítottuk azokat a színhelyeket, ahol kutyák sétáltathatók a város területén”.

Csegzi Sándor alpolgármester szerint amióta létezik önkormányzati kutyamenhely, és egy brassói céggel szerződést kötöttek, amely időnként összeszedi az utcákról, terekről a kóbor ebeket, azóta ilyen szempontból nincs komolyabb gond a városban. „Télen, amikor az erdőkben, a városon kívül meghúzódó állatok nem jutnak élelemhez, akkor még be-bejönnek Vásárhelyre, de akkor időnként az illető cég munkatársai begyűjtik őket, és a menhelyre viszik” – mondta az elöljáró. A csütörtökön jóváhagyott szabályzat előírásai elég szigorúak: ha valaki társasházban, tömbházban akar kutyát nevelni, ezentúl engedélyt kell kérnie a közvetlen szomszédaitól. A Maros Megyei Kinológiai Társaság alelnöke, Kocsis Attila szerint az ebtulajdonosok szempontjait is figyelembe kellene venni. Nekik mindig csak kötelességeket írnak elő, a jogaikról soha nem esik szó. „A mi társaságunkat a hivatal soha nem kérdezi meg akkor, amikor szabályozni készülnek az állattartást. Hozzánk nem azok jönnek panaszkodni, akiknek valami baja van a kutyás gazdikkal, hanem éppenséggel utóbbiak panaszkodnak arra, hogy mindenhonnan kitiltják őket, hogy megjegyzéseket kapnak, amikor az ebeket sétáltatják” – fogalmazott Kocsis.