Szatmári ingatlanvita

Botrányos restaurálás

A szóban forgó egykori hotelben, amely a város legimpozánsabb műemlékének számít, a kommunista rendszerben a megyei turisztikai vállalat működött, a rendszerválást követően pedig – kihasználva a visszaszolgáltatásokra vonatkozó, kezdetben számos kiskaput magában rejtő törvényeket – a vállalatból alakult cég munkatársai privatizálták azt.

Később pedig eladták az említett üzletembernek, az elöljáró szerint azt követően, hogy a volt tanácselnök latba vetette befolyását tulajdonostársai meggyőzése érdekében. Többek véleménye szerint egyébként lett volna más érdeklődő is az ingatlanra, állítólag a tőkeerős Danubius Hotellánc képviselői is hajlandóak lettek volna a – helyi lapértesülések szerint körülbelül 1,5 millió eurós – vételár kifizetésére. Vasile Ţânţaş egyébként ígéretet tett arra, hogy restaurálja az A kategóriás műemléket, és négycsillagos szállodát működtet majd benne. A munkálatokat el is kezdte, azonban vélhetően elfogyott a pénze, így két évvel ezelőtt felfüggesztette a felújítást, a megbontott tetőszerkezet és a kivett nyílászárók következtében pedig az ingatlan állaga rohamosan elkezdetett romlani. A megyei műemlékvédelmi hatóság vezetője pár napja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az épület már nemcsak a városképet rontja, de kezd omlásveszélyessé válni. Az úgynevezett restaurálás is közfelháborodást váltott ki, mivel félig beépítették az épülethez tartozó Ruha István-átjárót – körülbelül három éve mintegy 300-an tüntettek a szálló előtt annak érdekében, hogy ne csúfítsák el a filharmóniához vezető átjárót. Aláírásgyűjtésre is sor került, melyet követően Kelemen Hunor akkori kulturális minisztert kérték a szatmáriak, hogy lépjen közbe, vizsgáltassa felül a restaurálási munkálatokat, mivel sokan úgy vélekedtek, hogy ezek szakszerűtlenül folynak. A beadványt közel háromezren írták alá, azonban hivatalos válasz nem érkezett a tárcavezetőtől.

A jelenlegi polgármester szerint Ilyés is hibázott

Dorel Coica szerint Ilyés Gyula volt polgármester ott hibázott, hogy elmulasztotta peres úton visszaszerezni a főtéri szecessziós ingatlant, holott meg lehetett volna támadni a bíróságon a privatizációs szerződést. Amint elmagyarázta, a volt elöljárók annyit sem tettek, hogy elérjék azt, hogy a filharmónia épülete külön legyen telekkönyvezve, önálló helyrajzi számon, így a szállóval együtt automatikusan a filharmóniára is rátette a kezét a juhtenyésztésből, illetve energiával való kereskedésből élő dúsgazdag pünkösdista lelkipásztor. És mivel az eladáskor nem történt meg a telekkönyvi leválasztása a Pannónia hátánál levő filharmóniának, annak ellenére adtak túl a gyönyörű koncerttermen, hogy azt soha nem használta a turisztikai vállalat, így nem is képezhette volna privatizáció tárgyát. Marcela Papici elmondta, az igen rossz állapotban levő ingatlan ügyében kezük-lábuk meg van kötve, mivel az magántulajdonban van, lényegében nem tehetnek mást, mint megbírságolják a tulajdonost azért, mert a karbantartási munkálatok hanyagolása révén rontja a városképet. A kiszabható maximális büntetés pedig nevetséges 2500 lej, mely – tekintve a munkálatok több millió eurós költségeit – bizonyára nem hat majd kényszerítőleg. Dorel Coica azt is leszögezte – reagálva Kereskényi Gábor városi RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő napokban tett nyilatkozatára, melyben arról beszélt, hogy a szövetség az USL-lel tárgyalásokat folytat egy alpolgármesteri szék átengedése céljából –, hogy az elkövetkező három és fél évben nem lesz változás sem a két alpolgármester, sem a városmenedzser személyét illetően. „Az RMDSZ-nek nem velünk, hanem a választópolgárokkal van tárgyalnivalója, hisz ők döntöttek úgy, hogy nem szavaznak újra bizalmat az alakulatnak, többek között az olyan ügyek miatt, mint a Pannónia Szálló épületének elkótyavetyélése” – fejtette ki, hozzátéve, hamarosan sajtótájékoztató keretében mutatják majd be, miféle – a város érdekeit figyelmen kívül hagyó – ingatlanügyleteket bonyolított le az előző, RMDSZ-es városvezetés.

Továbbra is árulják az ingatlant

A filharmónia ügyében megkerestük Szabó István egykori megyei tanácselnököt is, aki elmondta: 60-70 tulajdonostársával együtt ő is eladta a részvényeit a privatizációt követően, azonban nem volt soha az ingatlan adminisztrátora, így nem érzi magát felelősnek amiatt, hogy a koncerttermet is elvesztette a város. A szatmárnémeti filharmonikus zenekar sorsát illetően Marcela Papici kifejtette, tárgyalni fognak ez ügyben, azonban félő, hogy túlságosan magas bérleti díjat kér majd a tulajdonos azért, hogy a zenészek az épületben maradhassanak.

Amint arról beszámoltunk, a Szatmár megyei prefektúra, a városi önkormányzat és a műemlékvédelmi hatóság nemrég leült tárgyalni az ingatlan sorsáról Vasile Ţânţaş tulajdonossal, és abban egyeztek meg, hogy utóbbi január végére elkészít egy tervezetet az épület állagmegőrzésére vonatkozóan. Ţânţaş akkor úgy nyilatkozott, hogy a munkálatokat vagy EU-s pályázat révén finanszírozza, vagy eladja az épületet. Az ingatlant a tulajdonos egyébként körülbelül két éve árulja, az elővásárlási jog értelmében felajánlotta már a kulturális minisztériumnak, majd a megyei és városi önkormányzatnak is, azonban pénzhiányra hivatkozva egyik hivatal sem élt ezen jogával. Értesüléseink szerint Ţânţaş 8 millió eurót kért az ingatlanért, melynek felújítására állítása szerint 4 millió eurót költött.