Szalonnák, kolbászok a mákófalvi SzalonnaFeszten
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
Összesen hat erdélyi és egy magyarországi helyszínen szervezik meg az immár 15 éves SzalonnaFesztet, ahol nemcsak téli húsféléket, hanem sajtokat, pálinkákat és borokat is lehet kóstolni. Molnár Attila, a szervező Erdélyi Kézmíves Céh elnöke a Krónikának elmondta: akárcsak a kezdetekben, most is ugyanaz a tervük: jó hangulatú, laza, meghitt, vidám farsangi eseményekre számíthat a közönség a két nagyvárosban és a kisebb településeken is – és egy új régió is csatlakozott idén az eseménysorozathoz. A zsűrizés szabályai nem „akadémiai szigorúságúak”, minden helyszínen szeretettel várják a közönséget.
2026. január 29., 13:582026. január 29., 13:58
Gasztrokulturális mozgalommá nőtte ki magát a több erdélyi, valamint egy magyarországi településen a következő hetekben tartandó SzalonnaFeszt – mondta el megkeresésünkre Molnár Attila, a szervező Erdélyi Kézmíves Céh elnöke. A céh a Brassó Főszervező Egyesülettel hozza tető alá az idei Szalonnafesztet, amelynek első állomását az elmúlt hétvégén tartották a Kolozs megyei Mákófalván.
Nyitány. A Kolozs megyei Mákófalván kezdte idei rendezvénysorozatát a SzalonnaFeszt, a következő hetekben több helyszínen szervezik meg
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
A rendezvény soron következő helyszínei:
Molnár Attila emlékeztetett, a téli finomságok mustrájaként népszerűvé vált SzalonnaFesztet
A muzsika és a jókedv elmaradhatatlan tartozéka a SzalonnaFesztnek
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
„Az évek során egy ponton úgy döntöttünk, hogy nem magukat az egyes rendezvényeket növeljük, hiszen nem nagyfesztivál, ezért is viseli a feszt elnevezést. Hanem inkább kisebb, családias hangulatú, meghittebb eseményeket szerettünk volna lehetőleg minél több helyszínen. Tehát úgymond nem vertikálisan, hanem horizontálisan próbáltunk terjeszkedni, növekedni” – fejtette ki Molnár Attila. Mint mondta, ha egy településen partnerek csatlakoztak a SzalonnaFeszthez, akkor rájuk bízták a szervezést. A kisebb településeken általában egynapos a SzalonnaFeszt, az egyes helyszíneken a szervezők saját programpontjaik tervezik akár egy egész hétvégére, vagy két naposra.
Terülj, terülj asztalkám. A mákófalvi SzalonnaFeszt kínálata
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
„A SzalonnaFesztek kisebb-nagyobb, néprajzi, kulturális tájegységekre »sugározhatnak ki«, odafigyelünk arra, hogy ne szorítsák ki egymást és hogy időben, térben se legyenek konkurenseik. Néprajzilag, de kulturálisan meghatározott tájegységek szerint tervezünk” – mondta a főszervező. Arra is kitért, hogy kolozsvári rendezvény a megszokott helyszínen,
„Itt az újdonság az, hogy meghívtunk egy Tokaj vidéki borászt, aki pénteken magyarul, szombaton román fordítással tart borkóstolót. Varga András visszatérő vendégként kínál programot gitárestjével. Sajtok és különleges pálinkák is terítékre kerülnek Kolozsváron, húskülönlegességek is érkeznek a Székelyföldről, színes, változatos lesz a vásár” – magyarázta Molnár Attila.
Házi szalonnák és füstölmények a mákófalvi rendezvényen
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
A február 12. és 15. közt tartandó brassói SzalonnaFeszt is ígéretes:
Mint sorolta, a Szilágy megyei Szilágysámson a SzalonnaFeszt immár hagyományos helyszínének számít, amely nagyon bevált. „Az ottani rendezvényt nem bent a faluban tartják – bár ott is szerveznek táncházat meg más programokat –, hanem a pincesoron, ami nagyon megszabja a rendezvény hangulatát.
mindenkinek szívesen ajánljuk a szilágysámsoni fesztet” – mondta a főszervező.
Sikerült „beszalonnázni” Marosszéket is
Molnár Attila hozzátette, a Hargita megyei Homoródalmás is lelkesen bekapcsolódik a szervezésbe: az Almárium vendéglő udvarán szervezik a rendezvényt, oda várják az érdeklődőket. Molnár Attila arra is kitért, örömükre szolgál, hogy tavaly magyarországi helyszínt is bevontak, a Békés vármegyei Libás Tanyát. „Tavaly közösen szerveztük, most már a helyiekre bíztuk a rendezést, valamikor február vége felé várható az esemény” – mondta a főszervező.
Szalonnák vetélkedője. Másfél évtizedet szervezik meg több erdélyi helyszínen a SzalonnaFesztet
Fotó: Cristi Vescan/SzalonnaFeszt
Szintén örömének adott hangot azért, mert
Kérdésünkre a szalonnák elbírásálásának szempontjairól is beszélt a főszervező, kifejtve, hogy már a kezdetektől ugyanazokat javasolják a szervezők. „Mi csak javaslatot teszünk, igazából az adott helyszín szervezőire van bízva, hogy kiket hívnak a háromtagú zsűribe: lehetőleg legyen egy szakács, vagyis szakember, de lehetnek közéleti személyiségek, akik gyakran megfordulnak hasonló jellegű fesztiválokon, és egy influenszer is bekapcsolódhat a zsűrizésbe.
Aztán az is szempont, hogy a termelő mit és hogyan mesél a szalonna készítéséről” – ecsetelte Molnár Attila.
Ínycsiklandó téli húskészítmények a SzalonnaFeszten
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
Hangsúlyozta, a SzalonnaFeszt nem merev szabályokon alapul, hanem eleve laza, vidám farsangi ünnepnek szánták a kezdetektől. Annál is inkább, mert szigorú szabályokat, „akadémiai elbírálást” nem is lehet felállítani a szalonnák esetében, hiszen nagy mértékben szubjektív lehet a megítélés, ugyanakkor nehéz is összevetni a többfajta szalonnát:
„Ezért úgy szoktunk díjazni, hogy van első, második, harmadik helyezés, és ezen kívül: a legfiinomabb hasaalja, a legfinomabb mangalica, stb. Nem is versengés a legfontosabb, hanem a jó hangulat és lehetővé tesszük, hogy a közönség is szavazhasson. A laza, farsangi jó hangulat az elsőrendű, még akkor is, ha egyes rendezvények már a böjt időszakára esnek” – mondta Molnár Attila.
A rendezvényekről pontos részletek a Szalonnafeszt magyar és román nyelven is elérhető honlapján találhatóak.
Kütős kalácsot is sütöttek a mákófalvi SzalonnaFeszten
Fotó: SzalonnaFeszt/ via Vákár István/Facebook
Nemcsak erdélyi településeken, de idén már Magyarországon is megszervezik a SzalonnaFesztet. A szervező Erdélyi Kézmíves Céh vezetője, Molnár Attila nyilatkozott a Krónikának a rendezvénysorozatról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!