2013. január 17., 09:272013. január 17., 09:27
Az emberjogi bíróság tegnap hozta nyilvánosságra keddi ítéletét, miszerint a román állam hatezer eurós kártérítést kell hogy fizessen a kovásznai Csoma Kinga Júliának, mert nem tartották tiszteletben a magánélethez és a családi élethez való jogát. Az európai bíróságon igazat adtak a háromszéki panaszosnak, aki azért kért jogorvoslatot, mert a terhessége alatti orvosi kezelés következményeként olyan szövődmények léptek fel, amelyek miatt elveszítette a méhét, és soha nem lehet gyereke, viszont a vétkeseket a romániai hatóságok nem vonták felelősségre.
Az 1972-ben született, egészségügyi asszisztensként dolgozó Csoma Kinga Júlia azért fordult az emberjogi bírósághoz, mert meglátása szerint nem kapott megfelelő felvilágosítást az orvosi beavatkozás kockázatairól, orvosi hanyagság miatt veszélybe sodorták az életét. Azzal is elégedetlen volt, ahogyan a hatóságok kivizsgálták a kezelőorvos felelősségét. A panaszos 75 ezer euró kártérítést kért, ebből hatezret ítéltek meg számára Strasbourgban.
A bíróság tájékoztatása szerint a fiatalasszony 2002 januárjában maradt állapotos, a magzatot a tizenhetedik hétben vízfejűséggel diagnosztizálták. A vele egy intézményben, tehát a kovásznai városi kórházban dolgozó kezelőorvosa a terhesség megszakításáról döntött. A vetélést beindító kezelés során az asszony belázasodott, ám az éjszaka folyamán az orvos nem vizsgálta meg, csak fájdalomcsillapítókat kapott. Másnap reggel a nő még a kórteremben elvetélt, a vérzést két kaparással sem tudták csillapítani.
A kezelőorvos akkor eldöntötte, hogy a 30 kilométerre levő sepsiszentgyörgyi kórházba küldi betegét. A megyei kórházban csak úgy tudták megmenteni az életét, hogy eltávolították a méhét és a petefészkét.
Az európai bíróság tájékoztatása szerint a hölgy panaszt tett a Kovászna megyei orvosi kamaránál, ám a testület, miután elemezte az esetet, megállapította, hogy nem történt orvosi műhiba.
Ugyancsak 2002-ben az asszony bűnvádi feljelentést tett kezelőorvosa ellen, akit szándékosan elkövetett súlyos testi sértéssel és hivatali hanyagsággal vádolt, viszont az ügyész úgy döntött, nem emel vádat. Értesüléseink szerint az Európai Emberjogi Bíróság tavaly kérte ki a dokumentumokat és az állásfoglalást az ügyben a Kovászna megyei orvosi kamarától.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.