Startolhat az RMDSZ riválisa

Szász Jenõ pártelnök (képünkön) lapunknak úgy értékelte a március 14-i határozatot, mint amely megteremtette a demokrácia elsõ napját az erdélyi magyarság számára. Mint ismeretes, januárban a fõvárosi törvényszék alapfokon kedvezõen döntött a bejegyzésrõl, az ügyészség azonban fellebbezett, több magánszemély pedig a bírósági tárgyalásba való felvételét kérte. Emiatt a pénteki tárgyalás sem bizonyult zökkenõmentesnek, az ügyészség ugyanis fenntartotta álláspontját, miszerint törvénytelen az alakulat bejegyzése, mivel az alapító okiratokban magyarul is szerepel a pártnév, ami a hatóság szerint ellentétes Románia alkotmányával. Ezzel egy idõben hat, Galac megyei személy próbált perbeli félként csatlakozni a tárgyaláshoz, és mindannyian büntetõjogi feljelentést kívántak tenni, mert szerintük a nevük jogtalanul szerepel a pártbejegyzést támogató aláírási íveken. Csatlakozási kérésüket az ügyészség nem támogatta ugyan, de a feljelentésekre hivatkozva kérte a pártbejegyzés alapfokon történõ újratárgyalását az aláírási ívek kivizsgálását. Ezt viszont a bíróság elutasította, elfogadva az MPP ügyvédeinek érvelését, miszerint hasonló indokok alapján egyetlen politikai szervezetet sem lehetne bejegyezni, hiszen mindig lehet találni olyanokat, akik tiltakoznak valami ellen, sõt saját aláírásukat is hajlandóak visszavonni. A bírák nyomós érvként értékelték az MPP által bemutatott, formanyomtatványként elõre megszerkesztett büntetõjogi feljelentést (a Galac megyei tiltakozók mindegyike hasonlót töltött ki), amelyet Szász Jenõ az RMDSZ manipulációs kampányeszközeként ismertetett a napokban. A feljelentések elõzménye, hogy a bukaresti Ziua napilap pénteki számában több, Kárpátokon túli megyében élõ polgár azt nyilatkozta, hogy személyi adatai és aláírása tudtán kívül került fel a magyar alakulatot támogatók listájára.
Az MPP az elmúlt hetekben a végleges bírósági bejegyzéstõl függetlenül folytatta a szervezetépítést, így számos helyi szervezet alakult a Székelyföldön, de Kolozs és Máramaros megyében is. „Hétfõn Székelykeresztúron, kedden Kovásznán, csütörtökön Baróton alakul helyi szervezet” – sorolta lapunknak Szász Jenõ, aki szerint nemcsak a városokban, hanem falvakon is gõzerõvel folyik a szervezés. A Székelyföldön gyakorlatilag valamennyi településen polgármester- és tanácsosjelöltet indít a helyhatósági választáson a szervezet, sõt – ha a helyiek igénylik – olyan szórványvidéken is, mint Fehér vagy Hunyad megye. Az MPP viszont a parlamenti megmérettetésen megegyezést javasol az RMDSZ-nek. „Az MPP nem változtatott álláspontján, mi korábban is megméretkezést szorgalmaztunk a helyhatósági választáson, az országoson pedig megegyezést. Az RMDSZ eddig elzárkózott a tárgyalástól, de úgy gondolom, az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésével még inkább rákényszerül a párbeszédre” – jelentette ki Szász. Ezzel kapcsolatban Borbély László miniszter, az RMDSZ alelnöke a nyilatkozatokon túl semmilyen elképzelést nem lát az MPP részérõl az általa szorgalmazott párbeszédre való hajlandóságra. „Én is úgy gondolom, hogy tárgyalnunk kell, de látnunk kell végre, mit jelent ez az MPP-nek” – nyilatkozta a Krónikának Borbély, aki szerint két éve próbálják bejegyezni a polgári pártot, ezért várható volt, hogy végül sikerül teljesíteni a feltételeket. A szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje különben nemcsak az RMDSZ, hanem az MPP március 15-i marosvásárhelyi rendezvényén is részt vett. „Mindenkivel tárgyalni kell, akinek az erdélyi magyarság ügye fontos, tehát az MPP-vel is. A magam részérõl jelezni is kívántam ezt, ezért mentem el az általuk szervezett ünnepségre. Úgy gondolom, a legesélyesebb magyar jelölt vagyok a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségre, ezért le kell ülnöm velük is tárgyalni arról, hogy támogassanak” – szögezte le Borbély.