Emlékezetes, az egy évvel ezelőtti rendezvénysorozat keretében ünnepelte Nagyszalonta várossá válásának 400. évfordulóját, Bocskai István erdélyi fejedelem ugyanis 1606. június 3-án írta alá azt az okiratot, amellyel háromszáz hajdúját a mai Nagyszalonta helyére telepítette. A 400. „születésnapon” egyebek mellett felavatták a hajdútelepítés tiszteletére emelt emlékművet, valamint több mint ötezer literes rekordgulyást főztek. Az idei rendezvénysorozat egyik fő attrakciójának a holnap délelőtti gyermeknapi felvonulás ígérkezik. Ennek keretében mintegy ezer gyermek (óvodás és elemista) vonul fel Nagyszalonta főterén, és velük masírozik a város jelképállat-figurája, a település címerében szereplő oroszlán is. Ugyancsak a gyerekek lesznek a főszereplők a hetedik alkalommal, Arad, Temes, Bihar, valamint magyarországi óvodások részvételével rendezendő legóversenyen, a város neves szülötteinek szobrait felsorakoztató parkban pedig Toldi Miklóst felidéző honismereti kalandjátékra csalogatja a 10–12 éveseket a MIDESZ (Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség) helyi szervezete. Pénteken ünneplik hosszú évek után ismét a város legnagyobb szülötte, Arany János nevét viselő középiskola főgimnáziummá avatását, emellett a helyi önkormányzat tiszteleg az aranylakodalmukat ünneplő nagyszalontaiak előtt is. Számos szabadtéri diszkó és koncert mellett kirakodóvásárral, a tavalyi Szalontai Napok felejthetetlen eseményeit megörökítő képekből összeállított fotóalbummal és kiállítással, repülőmodellező-, autós ügyességi, gulyásfőző- és fogathajtóversenynyel kecsegtetnek a szervezők. Vasárnap Dávid Júlia szegedi képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás az Arany-palota galériájában, este pedig a népszerű magyarországi énekes, Komár László koncertjén nosztalgiázhat a közönség. Június 6-án, szerdán különben nyílt napokat rendeznek a nagyszalontai városházán, amelynek keretében bemutatják a város első műholdas térképét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok