Emlékezetes, az egy évvel ezelőtti rendezvénysorozat keretében ünnepelte Nagyszalonta várossá válásának 400. évfordulóját, Bocskai István erdélyi fejedelem ugyanis 1606. június 3-án írta alá azt az okiratot, amellyel háromszáz hajdúját a mai Nagyszalonta helyére telepítette. A 400. „születésnapon” egyebek mellett felavatták a hajdútelepítés tiszteletére emelt emlékművet, valamint több mint ötezer literes rekordgulyást főztek. Az idei rendezvénysorozat egyik fő attrakciójának a holnap délelőtti gyermeknapi felvonulás ígérkezik. Ennek keretében mintegy ezer gyermek (óvodás és elemista) vonul fel Nagyszalonta főterén, és velük masírozik a város jelképállat-figurája, a település címerében szereplő oroszlán is. Ugyancsak a gyerekek lesznek a főszereplők a hetedik alkalommal, Arad, Temes, Bihar, valamint magyarországi óvodások részvételével rendezendő legóversenyen, a város neves szülötteinek szobrait felsorakoztató parkban pedig Toldi Miklóst felidéző honismereti kalandjátékra csalogatja a 10–12 éveseket a MIDESZ (Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség) helyi szervezete. Pénteken ünneplik hosszú évek után ismét a város legnagyobb szülötte, Arany János nevét viselő középiskola főgimnáziummá avatását, emellett a helyi önkormányzat tiszteleg az aranylakodalmukat ünneplő nagyszalontaiak előtt is. Számos szabadtéri diszkó és koncert mellett kirakodóvásárral, a tavalyi Szalontai Napok felejthetetlen eseményeit megörökítő képekből összeállított fotóalbummal és kiállítással, repülőmodellező-, autós ügyességi, gulyásfőző- és fogathajtóversenynyel kecsegtetnek a szervezők. Vasárnap Dávid Júlia szegedi képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás az Arany-palota galériájában, este pedig a népszerű magyarországi énekes, Komár László koncertjén nosztalgiázhat a közönség. Június 6-án, szerdán különben nyílt napokat rendeznek a nagyszalontai városházán, amelynek keretében bemutatják a város első műholdas térképét.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.