2012. december 06., 08:422012. december 06., 08:42
A Pro Európa Liga elnöke szerint mindenekelőtt munkahelyek teremtésére lenne szükség, hisz a szegénység számos egyéb gondnak a forrása. Smaranda Enache elmondta: az elkövetkezendő napokban kérni fogja a 2011/1221-es, a romák társadalmi beilleszkedését célzó stratégiát meghatározó kormányrendelet kiegészítését.
Enache szerint a rendelkezés azért szorul módosításra, mert időközben az Európai Bizottság egy sokkal észszerűbb és átfogóbb középtávú stratégiát dolgozott ki és fogadott el ez év május 21-én. Ennek értelmében a cigányság integrálódása értelmében meglehetősen nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatási, munkaügyi és egészségügyi kérdésekre, ugyanakkor komolyabb erőfeszítésekre van szükség a hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében.
„Számos romaprogramra azért nem sikerült uniós alapokat szerezni, mert az ország nem rendelkezett megfelelő stratégiával. Most itt az alkalom, hogy egy komoly középtávú stratégiát fogadjon el” – szögezte le az emberjogvédelmi harcos.
Smaranda Enache nemcsak a román kormányhoz fordul, egy másik kérdéssel az Európai Parlamentet is megkeresi. Azt szeretné, ha Brüsszel nagyobb figyelmet és több anyagi erőforrást szentelne a közösségi közvetítő központok létesítésére. A Pro Európa Liga társelnökének megítélése szerint egy roma nemzetiségű hivatásos közvetítő sokkal hatékonyabban tudna a közösségére hatni, mint egy, a többségi nemzet soraiból érkező személy.
„A romák emancipálódását nagyon jól tudnák segíteni a közvetítők” – vélekedett Enache. Kérdésünkre, hogy a cigányság egyáltalán akar-e integrálódni és emancipálódni, vagy sokkal jobban ragaszkodik bizonyos primitív hagyományaihoz, a Pro Európa társelnöke belátta, hogy a változáspártiakat gyakran elítélik és kiközösítik a roma társadalomból. „Egyetértek azzal, hogy a cigány közösségek részéről is sokkal nagyobb nyitásra volna szükség. Éppen ezért meg kell próbálni emancipált, bátor fiatalokat nevelni” – vélekedett Smaranda Enache.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok